Századok – 1907

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - IV. Magyar rabok; magyar bilincsek - II. bef. közl. 518

532 TAKÁTS SÁNDOR. poklostól, még csak kezét sem meri senki érinteni. Ezért a király évi 20 irtot rendelt neki, hogy éhen ne haljon.1

) A szigorú erkölcsi felfogásnak következménye volt, hogy a vitézi korban a török rabnőkkel a magyarok sokkal emberségesebben bántak, mint a nálunk levő idegen katonák. Gabelmann mint szemtanú írja le, hogy 1596-ban Ráczi István huszár főlegényt a magyar hadi törvény szerint tűzhalára Ítélték, a miért török rabnőjét megbecstelenítette. A magyar tisztek közbenjárására azonban a túzhalált elengedték neki és kegyelemből egy török rabbal (more hungaro) fejét vétették. Ráczi István török rabnőjét az ott levő vallonok eladták. Könnyű nekik, — írja Gabelmann — mert ők nem magyarok s a magyar törvény őket nem kötelezi. 2) A közös pénzügyi levéltárban van Bornemissza Tamás budai kereskedő nemes-levelének másolata. 8

) I. Ferdinánd adta ki e nemeslevelet. E szerint, mikor 1541-ben a török szultán Pesten táborozott, a megijedt budai polgárok elhatározták, hogy Buda legszebb asszonyát felajánlják a szultánnak. így talán megmenthetik a várost a felgyujtástól és kirablástól. Es levitték a szultán sátorába Bornemissza Tamásnét, Buda legszebb asszonyát, a kit a szultán igen szívesen fogadott s őt Konstantinápolyba magával vitte. Mivel Buda városa — mondja Ferdinánd a nemes-levélben — csakis így menekült meg a felprédálástól, Bornemissza Tamásnak nemességet ad. Bornemisszáné később szintén megmenekült a rabságból ; de hiába jött liaza, férje tudni sem akart többé róla. 4

) Míg a mieink a török rabságba került nőket erkölcsileg elveszetteknek tartották s kiváltásukkal keveset törődtek, addig a törökök elsősorban mindig a török leányok és asszonyok kiszabadításán fáradoztak. 1570—1572-ig pl. Musztafa budai pasa négy-öt levélben is kérte a királyt és a haditanácsot két török leány és egy asszony elbocsátására. Kun Péter nevű főlegénv — írja a pasa 1572 jun. 23-án — egri kapitányhoz tartozó vitézlő személy ment volt ki valami kóborlásra. Hátratérésben (visszajövet) Nagy-Szeged és Csongorád között török utasokkal találkozott, a kiket fogva vitt Egerbe. Az elfogott leányok — úgymond — most is az egri kapitány felesége mellett vágynák. Az egyik leány az ő hitükre állott volna, a másik vízbe ölte magát. A leány és az asszony elbocsátását kéri. 5) ') Közös p. ü. It. Hung. fasc. 14352. 1567. Nagy Sebestyén a mohácsi ütközetben Lajos királylyal együtt halt meg. 2) Cs. és kir. állami lt. Hungarica. Diarium Bellicum több kötetben. 8) Bornemissza Tamás a iegnagyobb magyar kereskedők egyike volt s egész közép Európában kereskedett. Pálczán budai biróval és egy nürnbergi kereskedővel kompániát alakított 30,000 arany tőkével. 4) Az esetről néhány szóval Veráncsics püspök is megemlékezik irataiban. B) Cs. és kir. állami It. Turcica. Musztafa pasa levele, 1572 jun. 23.