Századok – 1907

Értekezések - MARGALITS EDE: Kercselich Ádám Boldizsár 36

46 MARGALITS EDE, nek mondja, mely nagy kíváncsiságot keltett, míg le volt zárva, de mikor felnyitották, sok kellemetlenséget támasztott. Talán hajlott kora és betegsége gátolta a szerzőt munkája átnézésében s így az egész mindenféle magán és nyilvános botrányok halmaza az olasz mémoire-ok mintájára. Ha a történelemnek akart vele szolgálni, nem lett volna szabad családi botrányok leírását a közügyek előadásába kevernie ; de a szenvedély elvakította, nem néz vallást, állást, illedelmet ; szemérmetlenül, szennyes kézzel sújtja a legtisztességesebb és legkiválóbb férfiakat — csupa mendemondák alapján ; szenvedései elvakították, epébe mártotta tollát, övni kell a romlatlan ifjúságot, hogy e kézirathoz hozzá ne jusson ; különben legjobb volna azt elégetni, mint Kercselich emberi gyarlóságának szánalmas megnyilatkozását. Ez volt Festetich véleménye. Az elnök erre fekete tintával kitörölte a kéziratból azt, a mi a jövő nemzedéket megbotránkoztathatná ; a mi a törléses helyeken mégis kibetűzhető, az igazán szégyenletes. Kercselich talán nem is gondolta, hogy valaha az egész mű ki fog nyomatni. Minden fogyatkozásai mellett is az Annuák 1748—1767-ig teljes képét adják Horvátország politikai és kulturális viszonyainak s megvilágítják az összes politikai kérdéseket, melyek akkor Horvátországban napirenden voltak. Kercselich feljegyzései az országgyűlési iratok után legfontosabb forrásai Horvátország történetének Mária Terézia korára nézve. Mária Terézia 1767-ben a horvát politikai élet központját Zágrábból Varasdra helyezte át, mert az ekkor szervezett horvát helytartótanács itt székelt. Kercselich ekkép elesett a közvetlen értesülés forrásától, sokat betegeskedett is, ezért az 1767 évvel az Annuák megszakadnak. Kercselich nyomtatásban megjelent müvei között a legfőbb munka : De regnis Dalmatiae, Croatiae, Sclavoniae notitiae praeliminares. (Zágráb, 1760. 2-r. 522 1.) Ezzel szerezte meg legelőször Mária Terézia kegyét ; ebben védi a Habsburgok jogát Dalmácziára Velenczével szemben, melynek jogait viszont Farlati védelmezte. Könyvének a »notitiae praeliminares« czímet azért adta, mert benne nem rendszeres történetet ír, hanem csak anyagot nyújt, melyet a történetíró fel fog használhatni. A munka négy részből áll : 1. Pannónia a rómaiak alatt ; 2. Horvátország és Szlavónia a horvát nemzeti uralkodók korában ; 3. Szlavónia, Horvátország és Dalmáczia a magyar királyok, majd a Habsburgok alatt ; 4. a korabeli Horvátország állapota (Status actualis Sclavoniae Croatiaeque cum eius accessoriis relatio), mely része a munkának igen értékes. Egy másik munkája, a História cathedralis ecclesiae Zagrabiensis (Partis primae Tomus I. Zágráb, 1770.) előszavában azt mondja, hogy e művét sebtében írta, a mi azonban nem valószínű. Kovacsevics a zágrábi püspökség történetét ennél szélesebb alapon