Századok – 1907
Értekezések - REINER JÁNOS: A magán kegyúri jog hazánkban a középkorban 490
498 REISER JÁNOS. A germán jogfejlődés egész területére nézve teljes világosságba van helyezve és érvényesülésében is be van mutatva1 ) azon tulajdonjogi felfogás, a melyből folynak a patronatusszerű jogosítványok, a mai kegyúri jognak mint egységes jogintézménynek azon korbeli előzményei. Wahrmund pedig2) az ausztriai jogterületre határolt körre nézve összefüggő és rendreszeres képét adja az ezen tulajdonjogi felfogással kapcsolatos fejlődésnek, tehát concretebben mutathatja be azon intézménynek jogalapját, jogi jellegét és tartalmát. Hogy azután ezen germán tulajdonjogi felfogás, a templomokra alkalmazva, oly specifikus és nagyjelentőségű jelleggel bírt-e, a milyet Stutz Ulrich az általa használt EigenJcirche fogalmával összekapcsol : annak eldöntése nélkül is kétségtelen, hogy maga az Eigenkirche kifejezés igen alkalmas az alapúi szolgáló jogi helyzet s az akkor érvényesülő jogosítványok jogalapjának jellemző kifejezésére, valamint a forrásokban használt ide vonatkozó kifejezések — pl. ecclesia mea, ecclesia juris nostri, ecclesia meae ditionis ac proprietatis stb. — megfelelő visszaadására. Mindezekben a kegyúri jog kialakulására nézve oly nagyjelentőségű germán tulajdonjogi felfogás és annak érvényesülése jut kifejezésre. Kollányi könyvében annak történelmi feltárását és igazolását látjuk, — még pedig eddig nem ismert teljességben s határozott és öntudatos formulázásban — hogy a magán kegyúri jognak hazai középkori történelme azon fejlődési menetbe esik, melyet a kegyúri jog germánjogi előzményei néven ismerünk. Ezen történelmileg igazolt elvi alapról mutatja be Kollányi a magán kegyúri jogot hazánkban a középkorban. Az erre vonatkozó rendszeres összefoglaló feldolgozás kiterjed a magán kegyúri jognak magánosok részéről eredeti módon történő szerzésére, valamint a létező kegyúri jognak átruházására s ennek körében a királyi adományozás által való átruházásra ; tárgyalja a városi kegyúri jognak eredetét, kapcsolatban a kegyúri jognak egyes községekre való átruházása kérdésével ; kiterjeszkedik a kegyúri jognak az egyházi testületek, képtalanok, szerzetes monostorok részéről történő megszerzésére s az incorporate intézményének tárgyalására. Továbbá foglalkozik ezen munka a királyi kegyúri joggal s az egyetemes királyi kegyúri jog czímén fennálló nézetekkel és tanításokkal. Bemutatja ezen-') Olv. pl. Hinschius »System des katholischen Kirchenrechts« cz. munkájában. 2) Ludwig Wahrmund : Das Kirchenpatronatreeht und seine Entwickelung in Österreich (1894).
