Századok – 1907
Értekezések - REINER JÁNOS: A magán kegyúri jog hazánkban a középkorban 490
f REINER J. — A MAGÁN KEGYÚRI JOG HAZÁNKBAN A KÖZÉPKORBAN. 493 utódaira is átszállott apostoli követség alapján voltak valamennyi magyar egyháznak kegyurai ; mert a magyar király akkor is, midőn az apostoli követségből folyó jogainak egy részét már elvesztette, valamennyi egyháznak és egyházi intézetnek kegyura maradt ; a melylyel szemben a másik nézet ') nem fogadja el ezen magyarázat alapgondolatát, azt, hogy az apostoli követség Szent Istvánról utódaira átszállott volna ; e helyett azon állításra alapítja nézetét, hogy az Árpád-házbeli királyok udvaránál az a felfogás volt uralkodó, hogy a királyi kegyuraság jogai és kötelességei nem szorítkoznak azon egyházakra és javadalmakra, melyeket a királyok alapítottak, s az ezen alapon igénybe vett rendelkezési jogot a királyok a szentszék tudtával és beleegyezésével gyakorolták. A Kollányinál közölt harmadik magyarázati kísérlet pedig2 ) a pápai felhatalmazás vagy beleegyezés és hozzájárulás gondolatának félretételével, több belső okban keresi ezen főkegyúri jognak, illetőleg gyakorlatának alapját és indokolását ; így lehetségesnek tartja, hogy kezdetben, a magyarok által el nem vetett hagyományok, s ezek között azon pogány gondolkodásmód érvényesülése vezetett ezen gyakorlatra, mely szerint az államfő a vallásnak is elismert feje és intézője ; ezenkívül sok bizonyítékot lát a mellett, hogy az első király a velenczei hittérítők útján mintát vett jogainak megállapítására a velenczei dogék azon kiváltságaiból, melyeket mi főkegyúri jognak és apostoli kiváltságnak nevezünk ; végűi a pogányságnak a keresztyénséggel vívott küzdelme szükségessé is tette ezen jogot, illetőleg annak gyakorlatát, mert nem hiszi lehetségesnek azt, hogy ezen jogkör nélkül a keresztyénség oly erős gyökeret vert volna, mint a minőt vert az első századokban. Mindezen eltérő magyarázatok végczélja : az ország minden egyházára s egyházi intézetére kiterjedő általános, egyetemes kegyúri jognak igazolása és bizonyítása. A közös alapként felvett királyi főkegyúri jognak, a tényleg létező és jelentkező magán kegyúri joghoz való viszonyára nézve szintén közös azon álláspont és jogi eredmény megállapítása, hogy ezen főkegyúri jog a közös alap, a forrás, a gyökér ; magánszemély nem szerezhet másként kegyúri jogot, csak a király akaratából vagy akaratával, s magán kegyúri jog nem is keletkezhetik másként, mint királyi akaratból ; és viszont ily módon bármely egyház, monostor, egyházi intézet vagy javadalom felett ') Fraknói Vilmos : Mária Teréziáig. a) Mihálovics Ede : A magyar királyi kegyúri jog szent Istvántól A kegyúri jog különös tekintettel hazánkra.
