Századok – 1907

Értekezések - REINER JÁNOS: A magán kegyúri jog hazánkban a középkorban 490

492 KEINER JÁNOS. jogának, illetőleg e jog körének felfogása és tudományos kezelése tekintetében még mindig hiányzik a megbízható kritikai alapvetés s ennek következtében e jogkör tartalmának elfogadható megállapítása vagy legalább formális elhatárolása ; a minek viszont egyik határozó oka, a tudományos kezelést, a kutatást és feldolgozást vezető s irányító azon felfogás, mely igen sokszor úgy tekinti az egyház jogintézményeinek s általában jogrendszerének a magyarok megtérése és az egyházba lépése idején széles universalitással folyó s az egyház által egybefoglalt népekre és országokra alkalmazott s részben azokkal kölcsönhatásban álló fejlődését, mintha az érintetlenül hagyta volna a magyarországi jogi alakulások önálló menetét, vagy megállott volna ezen önálló fejlődés menetének útjával szemben. Igaz ugyan, hogy a kutató gondolkodás már korábban is rátalált és rá is mutatott egyes magyar jogi alakulatoknak és ezzel kapcsolatban egyes egyházi jogintézményekre vonatkozó magyar jogi szabályozásnak — az egyetemes fejlődés köréből vett — közvetetlen forrásaira vagy alapúi szolgáló mintáira és ily irányban már korábban is igyekezett feltárni a magyarországi jogfejlődésnek az egyetemes fejlődés menetébe belekapcsolódó vagy — helyesebben szólva — abból kiágazó, de azzal szoros összeköttetésben és kapcsolatban maradó útját és eredményeit, — ez azonban az egész magyarországi egyházjogi fejlődésnek és jogrendszernek elfogulatlan megértésére vezető alapgondolatok tisztázása és érvényesítése szempontjából még nem tudott átalakító hatást gyakorolni az említett uralkodó felfogással szemben, épen azért, mert a fejlődés ezen irányelvei és vezető alapgondolatai nem nyernek kellő kifejtést és kifejezést az itt szóba jövő munkálatokban. Ezek kiegészítése és pótlásaképen eredményesebb és átalakító hatást gyakorolni van hivatva az uralkodó felfogással szemben Kollányinak a hazai magán kegyúri jog középkori történelmével foglalkozó könyve. A magán kegyúri jogra nézve ugyanis az uralkodó felfogás szintén oly szoros kapcsolatot lát és állít az apostoli magyar király főkegyúri jogával, hogy annak gyökerét ezen főkegyúri jogkörbe helyezi el. Kollányi erre vonatkozólag a közös jogi alapon álló, az általános, egyetemes királyi kegyuraságot tanító felfogásnak három eltérő magyarázatát közli és ismerteti. Ezek egyike *) szerint a magyar királyok a Szent Istvánról J) Timon Ákos : A városi kegyuraság Magyarországon. — főbb kegyúri jog. — Magyar alkotmány- és jogtörténet. A leg-