Századok – 1907

Tárcza - Karácsonyi János: Mária királyné halála napja 461

462 TÁRCZA. halálának körülményeit.1

) E körülmények közül különösen nevezetes az, hogy Mária halála napján Zsigmond nem volt mellette, hanem a Havasalföldét elfoglalt törökök és a velők tartó oláhok ellen indult, és a míg ő Kis-Nikápolyt ostromolta, addig Kanizsai János érsek Mária királynét eltemette, majd Jagelló Ulászló lengyel király ellen Kassára sietett, hogy betörését megakadályozza. Ezen, az időrend szempontjából annyira jelentős körülmény mindjárt megdönti Dlugoss állítását. Zsigmond nemcsak 1395 máj. 8-án, hanem még 1395 máj. 31-én is Budán tartózkodott. 5-én még csak valamelyik Püspöki (Tisza- ? Bihar- ?) nevű faluban ütötte fel sátorát és csak jun. 21-én keltez először a brassai táborban. Végre julius 1-én Kimpolungban, magyarúl Hosszumezőn, Havasalföldén, pihente ki a havasokon való átkelés fáradalmait.2) Nyilvánvaló ebből, hogy Zsigmond csak 1395 junius elején indult el a brassai táborba. Ha Mária halála 1395 máj. 17-én történt volna, akkor Zsigmond még ott lett volna mellette, ott lett volna temetésén, és Ulászló, illetőleg Hedvig trónkövetelését személyesen akadályozta volna meg. De mivel ez mind távollétében történt, még csak 1395 junius 17-re sem tehetjük Mária királyné halálát. Mert még akkor is gyors lovas legények öt nap alatt megvihették volna a gyászos hírt Brassóba. Brassó ugyanis Arad, Alvincz, Nagyszeben, Fogaras irányában mintegy 644 kilométer távolságra van Budától, s egy nap (junius hónapban vannak a leghosszabb napok) 130 kilométert egy jó lovas váltott lovakon megtehet. Jun. 27-ike tájára kell tehát tennünk Mária királyné halálát. Ekkor már hiába indították volna útnak a gyors híradót, bajosan találták volna Zsigmondot Brassóban ; sőt ha még véletlenül ott találták volna is, már vissza nem fordulhatott volna, annyira nekikészült a hegyeken való veszedelmes átkelésnek. A havasalföldi táborozás azonban egész julius-hónapban tartott. Ettől tehát tehetnők Mária királyné halála napját akár julius 17-re is. Hogy miért kell mégis junius 27-ike tájára tennünk ? annak okát egy kis kölcsönről szóló levél adja meg. E szerint ugyanis 1395 jul. 12-én Jolsvai Leustách nádor már Eperjes mellett táboroz és ott bizonyítja, hogy Kozári Ugocs Mihály Kenéz Mátyástól 14 forintot vett kölcsön egy hónapra.3

) Annak, hogy a nádor 1395 jul. 12-én Eperjes mellett táboroz és a mellette levő nemesek ily rövid időre szóló kis kölcsönöket vesz*) U. o. 445—446. '') Fejér id. m. X. 8. 393. — Kukuljevic : Jura Croatiae, I. 164. — Thallóczy : Mantovai követjárás, 34. — Urk. zur Gesch. der Deutschen in Siebenbürgen, III. 151. — Uj Magyar Muzeum, 259. ") Zichy Okmt. IV. 318.