Századok – 1907

Történeti irodalom - Koch István: Az erdélyi szász iskolák a nemzeti fejedelmek korában. Ism. Perepatits István 460

460 TÖRTÉNETI IRODALOM. 460 jogtalan eljárása ellen. 1481 elejétől kezdve Báthory István országbíró törvényszékén tölt be jegyzői állást, s ez időtől fogva gyakran találkozunk nevével az országbírói oklevelekben. 1486-ban Thordai Endre helyébe személynöki itélőmesterré lépett elő. II. Ulászló egyik oklevele említi mint ilyent : >>condam egregii magistri Johannis de Thurocz, personalis presentie regie protonotarii« . . . Halála évét nem tudjuk. 1488-ban még működik a királyi curián, 1489-ben már nem találjuk ott. Felesége túlélte s még férjhez is ment. Kaszák József munkája többi részében foglalkozik még Thuróczv krónikája forrásaival, s itt is jutott némi új eredményre. A krónika negyedik részét, mely Thuróczynak saját műve, művelődéstörténetileg is feldolgozta. A függelékben közli a Thuróczyra és birtokaira vonatkozó oklevelek regestáit. Koch István a hazai közoktatás történetének egy külön fejezetét tárja fel előttünk, midőn az erdélyi szász iskolákról értekezik. Az erdélyi szászok régi hazájukkal való gyakori érintkezésük következtében már a reformáczió előtt is kiváló gondot fordítottak az iskolázásra ; a reformáczió val pedig náluk is együtt járt az oktatás ügyének fellendülése. Igen fontosnak tartották az iskolai törvényeket, melyek ma az iskolázás történetének főforrásai, mivel az iskolák állapotának leírása nem maradt korunkra. E törvények alapján foglalkozik a szerző a falusi és városi iskolák (gymnasiumok) tanítóinak szellemi és anyagi viszonyaival, az iskolák belső életével, a tanítás anyagával, módszerével, idejével és a tanulókönyvekkel. Beszámol az egyes kiválóbb iskolák XVI. és XVII. századi sorsáról s az iskolák felettes hatóságáról. Szól a tanulók különféle csoportjairól, tisztségeiről, fegyelmezéséről, az iskola jövedelmeiről és az iskolai mulatságokról ; végűi külön fejezetet szentel a külföldi iskolázásnak. Teljességet és eredetiséget nem tulajdoníthatunk neki, mert az eredeti feljegyzésekhez nem jutott hozzá, csak a kiadott fontosabb forrásokat használhatta fel. Főforrásai a Monumenta Germaniae Paedagogica (VI. és XIII. köt.) és a dr. Teutsch Frigyes szerkesztette Siebenbürgisch~ sächsische Schulordnungen cz. kiadvány. E mellett használta még Diick, Fischer és Gräser idevágó munkáit. PEREPATITS ISTVÁN.