Századok – 1907
Tárcza - Vegyes közlések - British Museum 371
TÁRCZA. 371 langobárd nevek, mint pl. 1. franczia közvetítéssel Korlát < Corrat : Konrád, Lajos : ó-fr. Lois, új-fr. Louis; 2. olasz közvetítéssel Gellért stb. 3) szláv eredetű nevek, pl. László, Vingyiszló, Véneit stb. Hogy melyik név mely hatás alá sorolandó, ebben a szó hangalakjának pontos története irányadó. Ezen bevezetés után áttért az értekező tulajdonképeni tárgyára s azt vizsgálta, minő eredetűek a XI—XIII. századi emlékekben előforduló -sa végű, mint pl. Dedsa, Baksa, Jósa, Dósa, Majsa stb. nevek. Bebizonyította, hogy ezek szláv beczéző (kicsinyített) keresztnevek, melyeknek egy része görög keleti, más része róni. katholikus szláv hatás alatt alakult. Az értekezés egész terjedelmében a Magyar Nyelv legközelebbi számaiban fog megjelenni. Márcz. 11-én a második osztály tartott ülést, mely alkalommal Ferdinándy Géza levelező tag foglalt széket Rendi elemek a magyar alkotmányban czímű értekezésével. Csak egy részét olvasta fel a rendiség keletkezéséről és fejlődéséről szóló nagyobb munkájának, azt, a melyben mai alkotmányunk rendi elemeit fejtegeti. Míg pl. Németországban az egyforma társadalmi állásúak tömörülnek rendekké s mint ilyenek jutnak politikai jogokhoz, melyek ellenében a közérdeket a fejedelmi hatalom védi s ebből keletkezik az új korban az absolut monarchia, addig nálunk az országot alkotó s közjogilag egységes nemesség bomlik rendekre, hogy az idegen politikát űző dynastiával szemben a magyar államiságot s annak nemzeti jellegét megvédelmezze. Magyarországon tehát a rendiség a nemzetnek és a királynak egymástól való eltávolodását jelenti s nem egyéb, mint szervezkedés az absolutismusra és beolvasztásra törekvő királyság ellen. Innen van, hogy jóllehet az 1848-iki alkotmány-reform ledöntötte az ország polgárai között fönnállott rendi válaszfalakat, de mivel Magyarország királya egyszersmind egy más állani fejedelme is, a magyar alkotmány sok tekintetben máig megtartotta rendi természetét. így pl. az országgyűlés felsőháza ma is rendi alapon van szervezve, a központi országos kormányzat mellett ma is fennáll a törvényhatóságok bizonyos autonómiája, de különösen a nemzet és a király közötti viszonyokban találhatók fel a háromszázados rendi korszak maradványai. Ezekből fejtette ki azután az értekező azt a nézetét, hogy a magyar közjog az államot nem foghatja fel egységnek, hanem csak kapcsolatnak a király és a nemzet között, melyben az ellentéteket az 1867-iki kiegyezés igyekezett elsimítani. — A BRITISH MUSEUM olvasótermét — mint Londonból értesülünk — nagyobbszabású tatarozási munkák és a vaskupola tüzetes megvizsgálása czéljából a folyó április-hó 15-én bezárják, és — a mennyire előre lehet látni — a könyvtár november l-ig zárva 24*
