Századok – 1907
Történeti irodalom - Guttmann Oscar: Monumenta pulveris pyrii. Ism. Kropf Lajos 349
TÖRTÉNETI IRODALOM. 349 Monumenta pulveris pyrii. Reproductions of ancient pictures concerning the history of gunpowder with explanatory notes by Oscar Guttmann. London, 1906. Nagy 4-r. 102 képes tábla, 34 lap szöveg-magyarázattal. Londonban lakó hazánkfia Guttmann Oszkár, elsőrangú tekintély a robbantó anyagok szakmájában, ki üres óráiban szaktárgyának történeti oldalával is foglalkozik és sok érdekes adatot gyűjtött össze, a mit most harmincz éves működésének emlékeűl egy pazar kiállítású kötetben bocsátott közre. A munka csak 270 példányban jelent meg, aláírás útján, s ezekből a példányokból csak négy került hazánkba ; három magán kézbe és egy a kir. József-műegyetem könyvtárába. A könyv, mely a puskapor történetének van szentelve s három-nyelvű (angol-német-franczia) magyarázó szöveggel ellátva, egy középkori codex mintájára van bekötve, nyers cserfatáblákkal, gazdagon díszített bőrháttal s kézzel vésett művészi kivitelű sárgaréz kapcsokkal. Még a papiros is külön készült a szerző monogrammjávai vízjegyűl. A munka tehát mint műremek nem mindennapi jelenség, s ezért sajnálnunk kell, hogy irodalmi értékéről nem mondhatunk hasonló magasztaló Ítéletet. A tartalom elég jó, bár a szerzőnek rövid, de sokat igérő bevezetése után többet vártunk. A szöveg tulaj donképen csak a képes táblák magyarázatáúl szolgál, mindamellett nem ártott volna kissé bővebben foglalkozni legalább a puskapor legrégibb, mondjuk a XVI-ik század előtti szerepével a hadviselés terén. A képes táblák közt mindenekelőtt az angol Roger Bacon és a német Berthold Schwarz régi keletű, ám azért mégis csak költött arczképét kapjuk. Az ezekre vonatkozó magyarázó szövegben legérdekesebb az a részlet, melyben a szerző az angol И íme ezredes nyomán megmagyarázza, hogy Roger Bacon mikép kuszált össze munkájában szántszándékkal három fejezetet, úgy hogy e fejezetek a laikus ember előtt teljesen érthetetlenekké lettek, a beavatottak azonban könnyen kiolvashatták belőlük a puskapor gyártásának titkát (salétromból, kénből és elszenesített mogyorófa-vesszőkből), — ha t. i. az ezredes úr helyes úton jár. Az említett három fejezet Baconnak ily czímű munkájában van meg : Epistola de secretis operibus artis et naturae et de nullitate magiae, mely 1249 előtt íratott meg. A 9-ik fejezet czíme : De modo faciendi ovum philosophorum ; a 10-iké : De eodem stb. a 11-iké : De eodem, tamen alio modo. A bennünket érdeklő részlet így szól :
