Századok – 1907

Történeti irodalom - Guttmann Oscar: Monumenta pulveris pyrii. Ism. Kropf Lajos 349

350 TÖRTÉNETI IRODALOM. 350 »Annis arabum 630 transactis (azaz 1232 végén), petitioni tuae respondeo in hunc modum .... Item pondus totum 30. Sed tarnen salis petrae LVRV TOPO VIR CAN UTRIET sulphuris ; et sic facies tonitruum et coruscationem, si scias artificium.« Hime ezredes okoskodása szerint a salétrom és kén vegyiilék nem robbantható föl, s ezért ha mennydörgést és villámlást akarunk előidézni, az anagrammot meg kell fejtenünk, mert csak ebből derül ki a puskapor készítésének titka. Az ezredes megfejtése ez : ... . »Salis petrae r(ecipe) VII part(es), V nov(ellae) colur(nae) et V sulphuris« .... Ebben csak az a hiba, hogy 17 részről számol be. — Curiosumképen közlöm az anagrammnak egy másik megfejtését is : »salis petrae r(ecipe) V part(es), V ole(i) ju(niperi), V citron, V sulphuris«.... Itt citron annyi, mint czitrom, vagy pedig egy kis megerőltetéssel kitran, .azaz kátrány, mely nagy szerepet játszott az araboknál a puskapor s még inkább a gyujtószerek gyártásánál. Ezután következik mintegy 60 érdekes tábla, mely táblák főleg ismert régi német kézirati források nyomán a puskapor alkotó részeinek előállítását és magának a pornak gyártását mutatják régi rajzokban. A legrégibb európai ágyút a 69-ik táblán láthatjuk, mely az oxfordi Christchurch College egy ódon codexe egyik lapjának hasonmását ábrázolja. A codex Walter de Millemese De offieiis regum czímű munkájának másolata, mely szerzőnk szerint 1325 körül készült. Az ágyú, mely palaczk alakú, egy közönséges fa-asztalon nyugszik és egy nagy nyíllal van megtöltve. Az ágyús tisztességes távolságból készül azt elsütni tüzes kanóczczal. Következik néhány kép hasonmása a szentpétervári Musée Asiatique egy arab kéziratából (keletkezett körülbelül 1320 körűi), mely képek a legrégibb ismert arab lövőszereket ábrázolják. Mint tudjuk, az arabok és khinaiak régi idők óta ismerték a puskaport, csak az nem áll egészen tisztán előttünk, vájjon csupán gyújtásra használták-e vagy pedig robbantó és lövő anyagúi ? A gyujtó-szereknél a görög-tűz jut azonnal eszünkbe, melyet a »szerecsenek« hadi hajóinak elégetésére használtak a VII. században. A XIII. századbeli'Marcus Graecus könyvének czíme is ez : Liber ignium ad comburendos liostes. Visszatérve szerzőnk könyvére, érdekesek azok a falfestmények is, melyek Siena közelében, Leccettoban, a San Leonardotemplomban vannak. Ezeket Paolo del Maestro Neri festette 1340-ben, s a róluk szóló nyugtatvány az 1343 évszámot viseli. A freskókon egy vár ostroma van ábrázolva egy kisebb és nagyobb ágyúval.