Századok – 1907

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - III. A magyar patika 332

TAKÁTS S. MŰVELTSÉQTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. 335 jegyzőkönyvei azonban lépten-nyomon emlegetik a debreczeni sósokat. Komárom jegyzőkönyveiben pl. igen sok adatot és tanácsi határozatot találunk a debreczeni sósokról. Az 1678 évi jegyzőkönyv pl. hamishitű, rossz embernek mondja azt, a ki debreczeni sóst visz a szekerén Pozsonyba vagy Nagyszombatba. Ugyanott ilyeneket olvashatunk : >>döbröczöni ember után nyalakodik« »Komárom oltalma mellett döbröczönieket hord vásárról-vásárra.«1

) Sajátságos jelenség, hogy a régi írások és levelezések a kereskedőt az árus embertől, az árust a kalmártól mindig megkülönböztetik ugyan, de a köztök levő különbségről nem szólnak. Csak a kalmárokról adnak elegendő felvilágosítást. Voltak hátas kalmárok, a kik áruikat butyorban vagy kalmár-börbönczében hátukon vitték s így jártak vásárról-vásárra. A Nádasdyak vámján a kalmár »botiortól és fején hozott hun valótól« egy dénárt fizetett.2) Léka 1608 évi összeírása is megemlíti a hátas kalmárokat, kik kalmár-börbönczében viszik áruikat, s megírja azt is, mennyi vámot kellett egy-egv börböncze után fizetniök.3) Lékának úgy ezen, mint a későbbi évekből való összeirásai a szekeres kalmárokat is megemlítik. Ezek vagy bakó-szekéren jártak,4

) vagy pedig lekötözött szekéren. Az utóbbi currus ligatus (lekötözött kalmár szekér) néven már a középkorban is gyakran szerepel a vámtételek között. A soproni 1593 évi Vectigal szerint »egy lekötözött kalmárkocsitól 80 dénárt, egy kalmár-börbönczétől, ha nagy és drága marha vagyon benne 80 dénárt, ha pedig kicsin és alávaló marha volna benne 50 dénárt, egy hátas kalmártól 2 dénárt, egy költöző szekértől 80 dénárt, egy cseh boros szekértől 4 dénárt« szedtek.5

) A kalmár-szekereket nemcsak áruszállításra, hanem kirakodásra is használták. A munkácsi vámszabály pl. ezt mondja : »egy szekérre két vagy három kalmár rakodhat ki, és ha csak egy lészen is, minden szekértől tartozik 12 pénzzel ; a singváltság két. pénz.« 6

) Igen ismeretesek voltak országszerte a sátoros kalmárok, a kik egyik szabad sokadalomról a másikra jártak s áruikat sátrakban árulgatták. Ezekkel egy sorban állottak a nyilas kalmárok, vagy a nyílvető sátorosok. Ezekről a XVI. század második felében azt olvassuk, hogy ha sátort akartak csinálni, előbb nyilat kellett vetniök. »Az nyílvetö sátoros kalmárnak — írja Debreczen város tanácsa — Komárom város lt. 7. sz. jkv. 1673—1680. Továbbá a 8. sz. jkv. 1684. »az sósok penig nem gondolván magok szép végezésével, azon végezést megszegték« stb. £) Orsz. Levéltár : Urb. et Conscr. fasc. 156. 1672. ») U. о. fasc. 75. Leuka, 1608. *) Bakó szekeren a hazai réz- és vaskereskedők jártak. 5) Orsz. Lt. Urb. et Conscr. fasc. 101. nr. 3. Keresztúr. e) U. o. fasc. 111. nr. 28. Munkács, XVII. sz. Kelet nélkül.