Századok – 1907

Értekezések - DOMANOVSZKY SÁNDOR: Mügeln Henrik német nyelvű krónikája és a Rímes krónika - I. közl. 20

26 DOMANOVSZKY SÁNDOR. gelnaz 1352—1353 években írhatta. 1358-ban keletkezett azután a Bécsi Képes Krónika, a melyet az 1360—61 évnél hamarább Mügeln nem fordíthatott német nyelvre. így hozták kapcsolatba a német szöveg s a Rímes Krónika keletkezését Mügeln életrajzi adataival, s mentől tovább haladtak ezen az úton, annál jobban össze is zavarták a dolgokat, úgy hogy a német szöveg s a Rímes Krónika keletkezésének kérdését beható tanulmány alapján kell eldönteni, hogy az eddigi zavaros felfogásokkal le lehessen számolni. Lorenz és Helm már abban is tévednek, hogy a Mügelnféle német szöveget az 1358-iki Bécsi Képes Krónikával hozzák kapcsolatba. A Budai Krónikáról szóló tanulmányomban már megjelöltem mindazon pontokat, a melyekben a Budai Krónika s a Bécsi Képes Krónika szövegei egymástól különböznek. Ha ezeket végig összehasonlítjuk Mügeln német szövegével, úgy világos, hogy Mügeln ezt nem ismerte. Mügelnnél is az a sovány, kámita eredetet valló régi genesis van meg, a mely Kézainál, a Sambucus-codexben és a Pozsonyi Krónikában maradt még korunkra. A magyarok bejövetelét jelző időmeghatározás : »do der kaiser ott von swaben reychte in demselben iar«, is csak a Budai Krónika családjának időmeghatározásából keletkezhetett.1) Nincsenek meg benne azok az egykorú és közeikorú feljegyzések sem, a melyeket a Bécsi Képes Krónika írója a jövevény nemzetségek tárgyalásától imitt-amott, Salamontól III. Istvánig azonban igen sűrűn toldott be a régi szövegbe, s a melyek munkáját oly becsessé teszik. Minthogy azonban ezeknek az interpolatióknak egynehány szilánkja mégis belejutott Mügeln munkájába, minden félreértés elkerülése végett először ezekkel a szilánkokkal kell foglalkoznom. Az első nyom Szent László halálának elbeszélésénél (47. fej.) van ; említi ugyanis a cseh hadjáratot, de Mügeln e helyen még többet is tud, mint a Bécsi Képes Krónika, mert tudja, hogy László visszatérőben volt s hogy halála előtt felvette a halotti szentségeket. További nyomok Kálmán uralkodásánál (48. fej.) vannak. Az elbeszélés még itt is kétségtelenül a Budai Krónika családjának variánsán alapszik. Innen vette Mügeln Dalmáczia elfoglalását és az apuliai hadjáratot is, noha ezeket nagyon zavarosan ültette át német fordításába. Innen van Álmos és Béla megvakítása is. Imperante igitur Ottone Cesare de Sueuia oriundo in Italia et Germania