Századok – 1907

Értekezések - HÖRK JÓZSEF: Muzsaji Vitnyédy István - I. közl. 289

310 HÖLTK JÓZSEF. ő maga oda ne menjen, — mert az veszedelmes.1

) »Ha kegyelmes asszonyunkat Bécsben felküldi Nagyságod, maga föl ne menjen ő Nagyságával, mert nem jó mostan az Disznós Géczi előtt járni Nagyságodnak« . . . Valódi családias, benső viszonynyá válik a kettőjök közötti egyetértés, mit az is bizonyít, hogy Zrínyi felesége, midőn Bécsbe megy, útközben Vitnyédy házánál száll meg. Vitnyédy ezt így adja tudtára Zrínyinek : »Kegyelmes Uram, én is azt mondhatom, salus facta est domui meae, mert aszszonyom ő Nagysága azt az kegyelmességet cselekedte, hogy alkalmatlan és szoros szállásomat meg nem utálván, betért, vacsorát nálam evett és ott is hált, s tegnap jó egészségben, elég vidámodon, az isteni szolgálat után úgy ment el mind az kisaszszonynyal s mind az vele levőkkel ; — legalább úgy szolgáltam az enyémekkel ő Nagyságának, ha Isten visszahozza, hasonló gratiáját mutatja hozzám ; nem úgy mint Nagyságod, az ki csak elmúlék házam mellett . . . Mit írt ő Nagysága, íme megküldöttem« . . .2) — Majd így folytatja : »ha tetszenék Nagyságodnak, talán nem ártana, egy çlavist (titkos íráshoz kulcsot) küldene Nagyságod, melylyel bizvásban írhatnék, mert úgy gondolom, ezután occurrálnak oly dolgok, az melyeket szükségképen köll tudni Nagyságodnak . . . Igazán írom, féltem Nagyságodat . . . azért is gondolkodnunk szükséges de securitate . . . Bemegyek még ez hétben kelvén Nagyságodhoz ... ha valahova akarna menni Nagyságod, kérem alázatosan Nagyságodat, várjon meg.« Majd többször meglátogatja Zrínyinét Bécsben. 1662 nov. 11-én ezt írja Zrínyinek : »Kegyelmes Uram, föl kelletvén jönnöm, tartozásom volt az kegyelmes asszonyomnak udvaroljak, kit, Istennek neve dicsértessék, tűrhető egészségben találtam ; más panasza nincsen, hanem hogy az üdő igen hosszú Bécsben, reményli, nem sokáig kiszabadítja Isten az itt való árestumbúl« ; — nov. 13-án pedig ezt ; »Kegyelmes asszonyom ő Nagysága csütörtökön és pénteken nem igen jól érezte magát, de szombaton jobban volt, az mint beszéllettem is ő Nagyságával ; az nap vágatott magán eret ; szintén az herczegné volt ő Nagyságánál más dámákkal . . . Talán nem ártana, ha följönne Nagyságod, de ha lehetne, az aszszony ő Nagysága által udvarnak kellene disponálni, hogy ők hívták Nagyságodat, úgy nagyobb authoritásával jöhetne és lehetne ott fenn, mintha proprio motu jönne.« ') Sopronból, 1662 okt, 9. 2) Zrínyihez Sopronból, 1662 okt. 22-én írt levelében.