Századok – 1907

Történeti irodalom - Jahresberichte der Geschichtswissenschaft; l. Schuster Georg. - Wissenschaftliche Mittheilungen aus Bosnien und der Hercegovina VIII. IX. Bd. Ism. Téglás Gábor 250

TÖRTÉNETI IRODALOM. 255 hetetlen érdemeit a muzeum megalapításában s a valóban mintaszerű becses közlemények megteremtése körűi. Truhelka Giro a horvát határon Donja-Dolinánál, a Száva partján, terjedelmes czölöpfalut ásott ki. Az őslakók sekély vízálláskor jókora területet czölöpöltek el a Szávából, azt felül jó magasan bedeszkáztá.k, az üreget előbb kavicscsal, földdel kitöltvén. A hasított durva hidlásokat 1\5 — 4 m. magas 100 — 45 cm. vastag czölöpökre fektetve, 1—2 szobás házakat róttak azokra. Felül a padlás és ruhatár szintén hasított deszkázatra nehezedett. Valami 1160 m2 területen 978 czölöpöt találva, a 14 házra egyenként 110 ily erősen (1 méterig) kihegyezett czölöp jutott, mert az előtért 5 — 6 méternyi utcza-kijárófélére padolták el. A házak közén a 2 — 3 méteres feljáró pallófélék biztosították a partrajutást. A 7'5 (7'75) X 6 (7) m. méretű házakban megtalálta a nálunk Wosinsky Mór apát által Lengyelnél szintén felfedezett agyagtűzhelyeket. A tüzelők egyikében eléjött 30 s összesen 600 agyagkúp, valami 200 pont és karczolatos jellel. Truhelka szerint a rosszúl égetett fazekak folyadéktartalmának melegítésére szolgált ; holott Wosinsky az általa alapított szegszárdi muzeumban már évek óta illusztrálja is, hogyan rakták e tűzkutyákkal körűi a melegítendő fazekakat. Egyik háznál megkerült a 4-7 m. hosszúságra rendkívül gondosan kivésett lélekvesztő evezős ülődeszkájával együtt. Középszélessége 67 cm. hátúi 70, elől 57 cm. mélysége elől 21'5, középen 19 cm. Ezek a czölöplakók ékszereiket a megtalált öntőminták szerint maguk gyártották, s a macedóniai drachmák, a certosa s csónak-fibulák, fejes hajtűk egyaránt a La-Tène kort képviselik. De a házak közelében felfordított szánkó-alakú koporsóban eltemetett vagy elégetett hamvak mellett a régi illyr bronz-sisak, trébelt bronz vagy vaspaizs, karvédők, gyűrűk, fül- és halántékkarikák, árak, tűk, övek, pincetta, csónakforma karpsrecz, vaslándzsák, a bosnyák handzsár ősformái, üveggyöngyök stb. a régibb időkre utalnak s egy Bolognából ismert bronztypus alapján Montelius negyedik itáliai bronz-periódusába illeszthetők. Patsch Károly a római Dalmácziát tovább nyomozva, a rég keresett legió-törzshely, Delminium hollétét állapítja meg. Ezt Mommsen a Dinári hegyek előtt, Trilj közelében Gardunnál tűzte ki. (Corpus Inscriptionum Latinarum, IV. köt. 358. 1.) Patsch, Glavnic *) és Kiepert Henrik2) tagadásával szemben i) Bulletino Dalmat. I. 21. 1. =) Kiepert: Fonnae orbis antiqui. Beiblatt XVII. Seite 5. Anmerkung 51.