Századok – 1907

Történeti irodalom - Jahresberichte der Geschichtswissenschaft; l. Schuster Georg. - Wissenschaftliche Mittheilungen aus Bosnien und der Hercegovina VIII. IX. Bd. Ism. Téglás Gábor 250

254 TÖRTÉNETI IRODALOM. 254 s mindkettő szembetünőleg ősalakja az ott használatos handzsárnak. Bronzöv-csattok, pitykék, fibulák, karvédők, pincetták, hajtűk, függők, egy poncierozott diadém, aranvsodrony-gyúrü, email-gyöngyök stb. hirdetik az illyrek pompaszeretetét. A fibuákból sodronytekercses sarlós alakú, majd itáliai csónak íjforma vegyül a La-Tène és római ízlés képviselőivel. Idáig Jezerine, Ribic, részben Sanskimost vagyis az Unna-melléki Krajina képezék a liburniai japudok kerületével Illyricumban a La-Tène ipar legdélibb határát, s ime Herczegovinában a Dinári alpok alján, Goricánál, a dalmata törzsek centrumában, hol a rómaiak a legvéresebb ellenállásra találtak s hol a kelta településnek hírepora sem vala : garmadával kerülnek elő a La-Tène-leletek. Ebből megállapíthatólag a kelták északi Boszniát elárasztva, ott a kelta-japud keverékethozták létre, mely a Kr. е. V. században Görögországig terj észté kalandozásainak hírét. Gorica mégis különbözik a hasonló vasfegyverek (kardok, lándzsák) és paizsdudorok hiányával északi Bosznia La-Tène telepeitől, hol a híres Glasnicán példáúl a vas inkább díszítményűl szolgált ; míg e messzi szirtvidék a kelta ipar sodrától elszakadva, a fibulán kivűl minden egyebet sajátos ízlésével helyileg termelt. Goricát különösen elhíresíti az a filigrán-sodronyos ezüst kincslelet, melynek darabjai függős korallal kirakott gyűrűkből készültek, mint a Pontus-melléki Olbiából a moszkvai, odessai muzeumokba s Görögországból a Louvre aranytermébe került példányok, valamint Itáliában Marzabota leletei 2) mutatják. A Ráma forrásainál Guricic Vejsil valóságos praehistoricus öntőműhelyt fedezett fel, hol az öntőtégelyek, kanalak mellett különösen a tordosi, kubini, velemszentiváni hazai bálványfiguráink párjai érdekesek. A népies orvosságokól (Bosznia és Sabiencello félszigeten), a varázslatokról, házassági szokásokról ( Bocche di Cattaro) szóló fejezet után dr. Lukas A. György gráczi tanár Bosznia-Herczegovina orographiájáról, Gavazzi Arthur a Pliva-tóról, Grimmer a széntelepekről stb. értekeznek. * A IX-ik kötet Kállay Benjámin miniszter emlékezetével nyílik meg. Hörmann Konstantin múzeumigazgató és Hoernes Móricz szerkesztő meleg szavakban méltatják a miniszter elévül') Ez az ethnikus keveredés igen tanulságosan tükröződik vissza Sanskimost és Vitai leleteiben Pozor mellett, hol az ős-illyr elem még a keltaság daczára is érvényesül, míg Jezerine és Ribic már a kelták túlsúlyra emelkedését igazolják. *) Monteliiis : La civilisation en Italie. 100-ik tábla, 9-ik ábra.