Századok – 1907

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - II. A magyar malom - II. bef. közl. 236

248 TAKÁTS SÁNDOR. »Az papiros-malom vízcsatornái — mondja az 1690 évi összeírás — meglehetősek ; vizes kereke egyik új ; a kölyü-ház kőből épült.« *) A papiros-csinálő malomházban zsinóros rámák is voltak, a miket a papiros szárításához használtak. »Ezen sinórok — írják 1697-ben — többnyire hársból valók, igen alkalmatlanok papiros szárasztáshoz.«-') A már föntebb közölt adatokból láthattuk, hogy a régi magyar malmokat nem csupán lisztőrlésre rendezték be. A legtöbb malomban kásatörő, kendertörő, ványoló stb. is volt. Gyakran találkozunk olajütő-ve\ is. A böjtben igen sok olaj fogyott, s így az olaj készítés is igen elterjedt foglalkozás volt. Az olajat leginkább dióból, kendermagból és lenmagból készítették. Az olajkészítés szintén a molnárok mesterségéhez tartozott. A makoviczai és zborói összeírás mondja pl. 1671-ben : »az malomban olajütő vagyon. Mikor olajütés vagyon, minden héten egy-egy meszely olajat ad az molnár az tiszteknek.«1') Huszt XVII. századi összeírásaiban a malomnál meg van említve a lenmagtörő kölyü is négy vasas törő botjávalЛ) A különféle kölyük közül említve volt már a vargamesterek stuppája.5

) Ezenkívül a stomp-ról is meg kell emlékeznünk. Melegh Boldizsár püspök javainak 1572 évi összeírása a többi közt ezt mondja : »stompa seu mola mineralis.«6) Ugyancsak a stompáról Belényes 1600 évi összeírásában ezt olvassuk : »egy öreg verő ülőstül, kit víz hajt ; az verőhöz való kerék tengelyestül, kit Mmor-nak is hínak ; három nyílstomp (nylstomp) vasastul, alias küllő ; egy vas-láng szitáló vas rosta, öt új stomp-vas, két ó stomp, légei verő vas.« Ugyanazon összeírásban a szerszámok közt előfordúl a vas jútató kemencze, egy bokor czigány-fúvó, a fúvóhoz való alsó új fa és a furatos lapát.7) Az eddig említetteken kívül voltak még különféle vízi mesterségek, a miket azonban nem mondtak malomnak ; ezekkel tehát itt nem is foglalkozunk. * A kurucz-labancz világban malmaink legnagyobb része elpusztult. A német hadak a legtöbbjét először kifosztották, azután télen feltüzelték. A régi összeírások a német katonaságnak e téren elkövetett vandalismusáról igen sokat írnak. Mivel a sivárrá tett ország amúgy is a gazdasági bukás előtt állott, s mivel sok helyen >) ü. o. fasc. 21. nr. 20. 2) U. o. fasc. 22. nr. 1. 1697. »sinóros rámák papiros szárasztáshoz, öreg réz üst papiros enyvezóshez. « 3) U. o. fasc. 21. nr. 8. Makovicza, 1671. 4) U. o. fasc. 123. Pl. az 1684 évi összeírás. 5) U. o. fasc. 28. nr. 38. 1671. (Stuppa vulgo külleö.) Közös p. ü. lt. fasc. 15029. ') Oraz. Lt. Urb. et Conscr. fasc. 106. Castellum Belényes, 1600.