Századok – 1907

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - II. A magyar malom - II. bef. közl. 236

MŰVELTSÉGTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. 249 amúgy sem volt mit őrölni, a malmok még ott is pusztulásra fordultak, a hol a német keze nem érte. Innen van, hogy a XVII-ik század végén lépten-nyomon düledező malmokkal, puszta és feldúlt malomhelyekkel találkozunk. Az egyik Szamos-menti malomról pl. ezt írják : »Ez az malom a Szamosra lejáró völgy patakán vagyon. Ennek malomháza szinte dűlőfélben vagyon, fedele elrothadt s romladozott ; vízfogó gátja elszakadott, zugója is helyéből elpusztult, víz-szerszáma széllyel vagyon, felső forgó kövét a Szamoson levő malom szükségire vitték.«1) Egy-egy ilyen pusztuló malom képe bizony sokban hasonlít az ország akkori állapotához. TAKÁTS SÁNDOR. ') Közös p. ü. lt. fasc. 15483. 1682. Szilágy-Cseh.