Századok – 1907

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - II. A magyar malom - II. bef. közl. 236

238 TAKÁTS SÁNDOR. malompor az molnáré«, !) —- »melynek mikor jó forgása és őrlője jár, jöhet Ъе vámbuza 10—12 köböl.«2) A kisebb malmok közül meg kell említenünk a cserle- vagy csdle-malmokat, melyeket némelv vidéken csillye-malom-n&k is hívtak. Ezen malmokról közelebbi leírás nem maradt reánk. A régi összeírásokban — mint tudjuk — elég gyakran szerepel a kisebbfajta csdle- és a csille-szekér is, s valószínű, hogy e két fogalom rokon egymással. Túr-Terebes 1604 évi összeírása két csdle-malmot említ : »Túr vizén — írja — vagyon malom, melyet resztakó-nak hínak, vagyon ismét csdle-malom egy bokor kőre ; mikor forog, az úr számára jár«... »egy csele-malom, a kinek harmadrésze az ispánnak jár.«3) Aranyos-Meggyes 1683 évi urbáriuma is említ egy cserfe-malmot, Csáky István lefoglalt javai közt is akadt egy cserle-malom.4

) Említők már, hogy a szegénység részére lisztet nem igen őröltek. A köznép megelégedett az úgynevezett mixtúrával, a mit bocsó-nak is hittak, azután a derczével 5

) meg a különféle darával és kásával. Ezeket vagy a lisztelő malmokban őrölték, vagy pedig külön e ezélra épült malmokban. A kását másképen krupá-nak is hítták. A régi iratok igen sokféle kását említenek. Előfordúl a tatáros krupa, krupazab, krupa-tengeri, harmat-kása, haricska, köles-kása, lednekes kása, tatárka-dara és kása stb. Az utóbbit többnyire a cselédség élelmére használták.6

) A kása készítésére szolgáltak az úgynevezett krwpa-őrlő malmok. Cselfalva 1670 évi összeírása pl. ezt mondja : »vagyon egy krupaőrlő maimocska minden szerszámaival.«7

) Fejérpataky javainak 1672 évi összeírása is említ egy krupa-őrlő maimocskát.8

) Igen közönséges az úgynevezett dara-őrlő maimocska. 9

) Kásatörő malmokat külön is találunk ugyan, de rendesen mégis a lisztelő malmok egy részét alkották. A szentpéteri malomról olvassuk 1689-ben : »ennek három vízi kerekei, kettei liszttel forgó, az harmadik kása- és kendertörő.«1

0

) Berencs összeírása ezt mondja: »Tarcza vizén négy kásakeölleő, hat kender-törő benne.«1

1

) — »Az malomhoz — írják 1638-ban ') U. o. fasc. 53. nr. 22. 1673. 2) U. o. fasc. 39. nr. 11. 1674. ') U. o. fasc. 89. nr. 8. 1604. 4) ü. o. fasc. 1. nr. 21. 1668. és 1683. 5) Farináé majori ex parte furfuribus mixtae, vulgo derdze vocatae. U. o. fasc. 76. 1598. ") Holló Zsigmond javai közt pl. volt : tatárka dara cselid táplálására. (ü. o. fasc. 68. 1684.) ') U. o. fasc. 65. nr. 28. 1670. 8) U. o. fasc, 78. nr. 65. 1672. Vér Mihálynak is volt egy krupa-őrlő malmocskája. ») U. o. fasc. 21. nr. 15. Zboró, 1684. >») U. o. fasc. 25. nr. 49. Ónod, 1689. ") U. o. fasc. 57. nr. 73. Berencs, 1673.