Századok – 1907

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - II. A magyar malom - II. bef. közl. 236

TAKÁTS S. MŰVELTSÉGTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. 239 — boronából rótt, szalmával fedett négy nyilú kásatörő, melynek vízkereke ványoló.«!) Thököly Imre javai közt 1685-ben »egy kásatörő kölyü züppantójával együtt« említtetik.2

) Huszt 1673 évi összeírásában olvasható : »kása csináló két külőre és két nyílra.« 3

) Porumbák 1638 évi urbáriuma meg ezt mondja : »új kása- és só-törö malom hat nyílra ; az nyilak (nilak) végében vaskarikák, az gerendely végében vaskarika és csap.«4

) Komárom jegyzőkönyvében 1674-ben »só-óllő komálom« szerepel.5

) Előfordúl a répa-őrlő is, így pl. Kapuvár 1669 évi összeírásában egy répa-öttőfi) Kecskemét város tanácsa 1744-ben ilyen határozatot hozott Butula Imre kása-molnár kérésére : »Szárállásban, úgymint város közönséges földén kimutattak kása-malomnak való elegendő helyet.«7

) A régi magyar uradalmakban a vadalmából és vadkörtéből kitűnő eczet és almavíz készült. Erre a czélra a gyümölcsöt megőrölték. Az ilyen gyümölcs-őrlő malom sem tartozott a ritkaságok közé. Huszt 1673 évi összeírása pl. oválú forma almatörő kölyüt« említ.8

) A régi összeírásokban gyakran találkozunk az örmény nevű malommal. Ez is kisebbfajta malom volt, és a só őrlésére is használták. A Kinizsi-javak 1630 évi összeírásában és Thököly Imre kisvárdai javai közt egy-egy soó-örmény szerepel.9

) Csenger 1713 évi összeírása ezt mondja : »mola lignea minor vulgo örmény.« 10

) Nagybánya 1765 évi összeírása meg ezt : »sótörő-puczka.« 1

J

) Huszton sódaráló-malom,1

-) Makoviczán soó-őrlő malom,1

S

) Sümegen soó-őrlő bokor kő,u

) Sároson »egy soó-őrlő malomallya volt.1

5

) Igen gyakran előfordúl a bors-törő malom,1

6

) s nem ritka a makk-őrlő malom 17

) sem ; még gyakoribb a kender-törő. Ónod 1670 évi összeírása pl. ezt mondja : »malom nyolcz bokor kőre az Sajón, kender-törő is négy kölyüre.« 1

8

) Szendrő 1610 ') U. o. fasc. 35. nr. 7. 1638. -) U. о. fasc. 148. Szigeti kúria, 1685. •••) U. o. fasc. 123. Huszt. 1673. •>) ü. o. fasc. 68. Porumbák, 1638. 5) Komárom város lt. 7. sz. jegyzőkönyv. — Huszt 1684 évi öszszeírása sótörő tölgyfa kölüt említ. Orsz. Lt. Urb. et Conser. fasc. 123. Közös p. ü. lt. fasc. 15431. Inventarium arcis Kapu. ') Kecskemét város lt. Prot. 1734. 1210. 1. s) Az almatörő kölyüben volt egy almaeczet-sajtoló és egy régi sajtócska. (Orsz. Lt. Urb. et Conser. fasc. 123. Huszt, 1673.) 9) U. o. fasc. 152. 1630. és fasc. 100. Kis-Várda, XVII. sz. 10

) U. o. fasc. 3. Csenger. 1713. ") U. o. fasc. 111. Nagybánya, 1765. i=) U. o. fasc. 64. 1703. ") ü. o. fasc. 21. nr. 6. 1641. ») U. о. fasc. 76. Sümeg, 1597. ") U. о, fasc. 31. nr. 75. 1686. Ie

) U. о. fasc. 77. nr. 7. 1645. ") ü. о. fasc. 29. nr. 10. 1655. ») U. о. fasc. 25. nr. 37. 1670.