Századok – 1907

Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Zermegh János és munkája - II. bef. közl. 219

ZERMEGH JÁNOS ÉS MUNKÁJA. 233 nyújt,1

) s általában ki tudja domborítani, a mi jellegzetes. Nincs ugyan Zermegbnek oly széles látóköre, Európa történetére kiterjedő ismerete, mint a kinek számára dolgozott, a történetíró váradi 1) Molnár id. dolgozatában túlozza Zermegh munkájánaklművelődéstörténelmi szempontból való értékét, midőn így ír róla : »Műveltségtörténeti szempontból rendkívül gazdag e kis munka ; leírja a különböző várostromokat, csatákat ; megismertet a zene-eszközökkel, az akkor használt kocsi alakjával stb. Megvilágítja hazánk földrajzát is« . . . (56. 1.) Ezekből azonban nem sokat látunk ; annál kevesebbet, mert Zermegh csataleírásai nagyon laikus dolgok ; a zene-eszközöket nem megismerteti velünk, hanem egyszerűen fölsorol néhányat (413. 415. 11.) ; az a kocsi meg, a melyről szól, tulajdonképen az ő tőle készíttetett könnyű kocsi, a melyet Várallyainak vitt ajándékba. (414. 1.) Vannak azonban értékesíthető adatai is. így a családi életre érdekes kis adalék a maga, még gyermekkorában történt eljegyzése, mely anyja akaratából történt (389. 1.) ; a Dobozi és hitvese közti bensőséges viszony (384. 1.) ; az eljegyzésről, házasságkötésről szóló elbeszélése, bár ez már a magasabb körökbe vezet (1. Izabelláét 413—414. 11.), és hogy családi sírbolt is volt. A magánviszonyok, szórakozás stb. tekintetében Jurisithnak Miculizza elnevezése (407.1.), a miből egy kis olasz hatást is ki lehet hüvelyezni ; a János király szelídített szarvasáról, lovászlegényéről, udvari bolondjáról szóló följegyzések (408. 386. 395. 11.) használhatók, s idevonhatok a maga püspöki számvevősködéséről, Várallyainál viselt hivataláról, Thurzónál töltött tisztéről való megemlékezése ; hogy megemlíti Ráskay, Országh budai házait (403. 1.), megmondja a füstölt, besózott csuka formáját (402. 1.); itt vagy a tábori élet, szórakozás ecsetelésénél fölhasználható, a mit a kártyázókról s a közöttük álló érdeklődő nézőkről mond. (390. 1.) Ezek közül egyik-másik, az eljegyzés, házasságkötés, továbbá a családi sírbolt, II. Lajos temetése (385. 1.) a vallásos élet szempontjából is értékesíthetők, a melyről különben, nem számítva a grécsi várból lebocsátott pap és a főpapok fölemlítését, igazában az az adata van csak, hogy a budai Boldogasszony-egyházat >>német« templomnak emlegették. A katonai életből nem annyira az ostrom (v. ö. 390. 1.), hanem más apróságok érdekesek, mint a bányászok fölhasználása az ostromnál (405. 1.), a poggyászcsapaté az ellenség ijesztésére (390. 1.), a fegyver, lószerszám értéke (409. 1.), a hajóhíd megfúrása (392. 1.), orvos a táborban (390. 1.), reflexió >>lues« elnevezéssel a »morbus hungaricus« néven ismert betegségre (403. 1.). milyen csellel él Okichy, mikor levelet csempész a táborba, mi a büntetése (388. 1.), háború alatti büntetés (408.1.), az ellenség fejét diadaljelül küldik (387. 1.), templom átalakítása várrá. (408. 1.) Hivatalos élet, bíráskodás stb. tekintetében, a mit magáról ír, hogy a »forma scribendi et stylus cancellariae« elsajátítása miatt van János titkára mellett (389. 1.), Gritti országkormányzósága (404. 1.) s a királyi curia lovagi becsületbiróságára való utalása (415. 1.) az értékesíthető adalékjai. Ha ez utóbbival kapcsolatban János királynak »bosszúságot tészen nekem« fölkiáltását is számbaveszsziik, akkor azt is mondhatjuk, hogy a király magyarúl bíráskodott. — Magában véve természetesen mindez nem sok, és jórészt nem is Zermeghtől hallunk róluk először, de aránylag oly kisterjedelmű munkában, minő az övé, elég szép számú adat. A mi Zermegh földrajzi adatait illeti, legalább úgy értve, hogy a maga föl jegyzései vei »megvilágítja hazánk földrajzát is«, jelentékteleneknek mondhatók. Hogy helyneveket említ, az még nem földrajzi megvilágítás. Ebből a szempontból Buda állapotáról tett megjegyzése (383. 1.) és hogy ezt Logod felől ostromolták (403. 1.), Szentgyörgy helye (389. 1.), hogy Kőrös »frequens oppidum«, Marót fekvésének megjelölése (384. 1.), valamint