Századok – 1907

Történeti irodalom - Karácsonyi János: Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970–1900-ig. Ism. Révész Kálmán 169

169 TÖRTÉNETI IRODALOM. tást tovább kell folytatni. Ám a hiányok megállapítása nem jelenti azt, hogy Békefi munkáját megfoszszuk alapvető érdemétől. Ez az alap fáradságos, komoly kutatás eredménye, teljesen biztos talajon szilárdúl megépített alkotás, a melyet még lehet díszíteni, a jövő kénytelen is lesz tatarozni, bővíteni, mint minden emberi művet, de az a további munka ily kezdet után már könnyebb lesz, s merjük mondani, hogy ma különb munkát a pályázat ideje alatt senki sem írhatott volna, mint az, a ki jelen állásánál, messzebb visszanyúló kutatásainál s ismert lelkes szorgalmánál fogva legjobban föl volt rá készülve és leghivatottabb volt a kitűzött feladat megoldására. ERDÉLYI LÁSZLÓ. Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban, 970—1900-ig. Irta Karácsonyi János. Nagyvárad, 1906. Szent László kny. 8-r. 357 1. A munka, melyet ezúttal ismertetni kívánok, a szó szoros értelmében hézagpótló. Ezelőtt negyven esztendővel, 1866-ban jelent meg a Lányi-Knauz-féle magyar egyháztörténet, mely azonban már megjelenésekor sem állott a kor színvonalán. Négy évtizednek kellett elmúlni, hogy létre jöhessen egy magyar egyháztörténet, mely a kutatás mai eredményeinek összefoglalásával rendszeres áttekintést nyújt a hazánkban immár majd ezer év alatt történt vallásos és egyházi mozzanatok óriási kiterjedésű mezején. Mint a Függelék-ben adott jegyzék is bizonyítja, a szerző a források rendkívül gazdag gyűjteménye felett rendelkezett. Különösen áll ez a róm. katholikus művekre nézve ; a protestáns írók közül azonban egy Bod Péter, Tóth Ferencz vagy Warga Lajos — ki, igaz, az egyetemes egyháztörténet keretében, de szintén forrástanulmányok alapján, elég terjedelmesen tárgyalja a magyar egyháztörténetet — mindenesetre figyelembe veendők s felemlítendők lettek volna. Eltekintve ettől, készséggel ismerjük el, hogy a róm. kath. írók közül a magyarországi protestáns egyházak történetét még eddig senki sem tárgyalta oly alapossággal és részletességgel, mint most Karácsonyi János. Az érdemes szerző négy korszakra osztja a magyar egyháztörténet anyagát. Az első szól a magyar nemzet áttéréséről a keresztyén katholikus vallásra (970—1074) ; a másodiknak czíme : a magyar nemzet, mint a ker. kath. vallás követője és oltalmazója (1074—1526) ; a harmadiké : a katholikus és protestáns vallás küzdelme (1526—1711) ; a negyediké : az államnak az egyházhoz való különböző viszonyai (1711—1900). Az első rövid korszaktól eltekintve, a többi három korszakban először is az