Századok – 1907

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - II. A magyar malom - I. közl. 143

MŰVELTSÉG-TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. 145 komáromi udvarbírónak : »Ez levél adassék az vitézlő komáromi udvarbírónak, nékem jó szomszédomnak tulajdon kezébe. Köszö­netem írom, mint jó szomszédomnak. Isten adjon jó egészséget. Továbbá jól tudja Kegyelmed, az malomért én szóltam, meg­vettem császár diákjátúl, azért nékem mostan nagy gondom vagyon, nagy költségem vagyon. lm felküldöm az molnárt malom-építeni ; valami szükség az malomhoz, vagy fa kell vagy kő kell, kérem Kegyel­medet, adja Kegyelmed neki ; tudja meg Kegyelmed szám szerint, a mi az én részem, bizony megelégítem Kegyelmedet minden pénzi­rűl, mint jó szomszédomat. Ezzel- Isten tartsa minden jóval, egész­séggel, jó szerencsével.« !) Az ónodi nvolcz bokor kőre járó nagy malomról írják : »Ezen malomnak penig oltalma ilyen volt, hogy az török reá nem ment kárt tenni vagy rabolni ; e contra az magyar katonák is az egri malomba kárt tenni vagy rabolni nem mentenek.« 2) A mit a török megkímélt, azt a német kimélet nélkül elpusztította. Az 1671 évben Strassoldo az említett ónodi derék malmot is elhányatta.3 ) A jászberényi öt malmot a XVI-ik században a török és a magyar urak együttesen bírták. Az 1594 évben, mikor Jászberényt a töröktől visszafoglalták, mind az öt malom magyar malom-mester (magister molae) vezetése alatt állott. A Zagyva folyón levő első malmot Pata malmá-nak hívták. Itt Borbély Mátyás volt (a budai pasa részéről) a malom-mester, s mellette Bencze nevű legény volt a molnár. A második malomban (Hozmán bég malmában) Keresztes György, a harmadik (Ficsor nevű) malomban Somogyi Pál volt a malom-mester. Az ötödik mal­mot egy gyöngyösi nemes asszony és Eszes Hozmán nevű török közösen bírták. Az első malom évi jövedelme 260, a másodiké 300 köböl búza volt. Jászberény elfoglalásakor a németek mind az öt malmot kifosztották és feldúlták.J) Hazánk egyik legnagyobb és legszebb malma a tatai nagy ma­lom volt. Ennek színezett képe s belső berendezésének rajza 1587-ből reánk maradt. Talán az egyetlen e nemű emlék a XVI-ik századból.6) A törökök ezen szép malom fentartása érdekében mindent elkövettek. A császári hadak a tizenhatéves háborúban mégis elpusztították. A békesség megkötése után Ali budai pasa Csáthy Gergelynek hit­levelet adott, hogy az újra felépítendő malom békés birtokában senkitől sem engedi háborgatni, és sem dézsmát, sem szolgálatot tőle nem kíván. A budai pasa ezen hitlevelét 1612-ben Musztafa efiendi Közös p. ü. lt. Hungarica. Kelet nélkül. a) Orsz. Lt. Urb. et Conscr. fasc. 25. nr. 41. 1671. s) U. о. 4) U. о. fasc. 78. nr. 6. 1594. 5) Közös р. ü. lt. Hungarica. SZÁZADOK. 1907. II. FÜZET. 10

Next

/
Thumbnails
Contents