Századok – 1907

Értekezések - DOMANOVSZKY SÁNDOR: Mügeln Henrik német nyelvű krónikája és a Rímes krónika - II. bef. közl. 119

138 DOMAXOVSZK Y SÁNDOR. tettem, hogy a német írók ezen adatok chronologiai rendbeszedésével nem boldogultak, már azért sem, mert a magyarországi tartózkodást illetőleg, főleg pedig a mi krónikáink eredetét nézi, téves fogalmaik voltak. Minthogy Mügeln német krónikája nem a Bécsi Képes Krónika, hanem a Budai Krónika alapján készült, az oly sok zavart okozó 1358 évszámot a combinatiókból teljesen eliminálhatjuk. És azt hiszem, hogy a fenti sorokban sikerült leszámolnunk Lorenz és Helm azon felfogásával is, hogy a Rímes Krónika a német fordítás előtt keletkezett. Ez teljesen ki van zárva ; a fejlődési sor : Budai Krónika — Mügeln német krónikája — Rímes Krónika, világosan áll előttünk. Ezzel pedig egy második nagy tévedést és vele az életrajzi adatok rendbeszedésének egy nagy akadályát hárítottuk el. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ezután az életrajzi adatok elrendezése könnyebben fog sikerülni, hanem csak azt, hogy egy körülményt, a mely eddig sok zavart okozott s nagyon akadályozta az elrendezést, mint helyt nem állót, figyelmen kivűl kell hagynunk. Kétségtelen tény, hogy Mügeln, német krónikáját a Budai Krónika családjának valamelyik szövege alapján fordította le. Kétségtelen az is, hogy a Rímes Krónika a német szöveg alapján készült, de a latin szöveg némi reminiscentiái is átcsillámlanak rajta. Ezt a sorrendet azonban Helm nem tudta elfogadni, mert szerinte Mügeln ifjú volt még, mikor a Rímes Krónikát írta. ifjúnak pedig, minthogy az 1346-ban elhalt János cseh királyt még megverselte, az ötvenes évek második felében már nem igen nevezhette magát.1) Ifjúságát pedig a Rímes Krónika kezdő soraiból következteti : »De culmine dignitatis huius seculi iuvenili rationis vomere noster gliscit animus quasdam veritatis históriás perarare. Nam si adulti historiographi principum gentilium gesta quondam actica descripsere, quanto dignius et differentius«... A »iuvenili rationis vomere« szavak ragadják e következtetésre. De szerény véleményem szerint itt sem a »iuvenili rationis vomere«, sem az »adulti historiographi« kifejezést nem lehet szószerinti értelmében venni. Ez az előadás módjára, könnyedségére, az előző történetírókkal szemben modern voltára vonatkozik. Már a iuvenilis és aduUus szembeállítása elárulja, hogy e két szót a fordulat kedvéért használja. Az »adulti historiographi« semmiesetre sem értelmezhető szó szerint, és akkor a vele kapcsolatban álló iuvenilis ') Beiträge zur Gesch. der deutschen Sprache und Litteratur, XXI. 243. 1.