Századok – 1907
Értekezések - DOMANOVSZKY SÁNDOR: Mügeln Henrik német nyelvű krónikája és a Rímes krónika - II. bef. közl. 119
MÜGELN H. NÉMET NYELVŰ KRÓNIKÁJA ÉS A RÍMES KRÓNIKA. ] 139 is átvitt értelmű. És e mellett szól a prologus tertius is, a hol hasonló fordulatban használja az aduitus és senium szavakat : His Cythia adulta Nam quaestione multa Haec patria inventa Et senio retenta. A meistersänger önteltsége szólal meg Mügelnben, a ki a prózában író krónikással szemben ifjúi bájt lát abban az előadási módban, hogy a minnesängerek kaptafájára régi latin krónikánk tartalmát ráhúzza. Ez az adat tehát nem bizonyítja azt, a mit Helm benne látott, és még ha nem volna is oly világos az átvitt értelem, még akkor is sokkal parancsolóbban bizonyít a magyar krónikák keletkezése rendje Helm feltevése ellen. De Helm egy igen becses adattal is járult a chronologiai rend megállapításához. Figyelmeztetett arra, hogy a német krónika ajánlásában Mügeln IV. Rudolf herczeget egyszerűen hertzog-nak nevezi. Az 1358 julius 20-án trónra került IV. Rudolf ugyanis már 1359 junius 18-án felvette a palatínus archidux czímet s viselte 1360 szeptember-haváig, mikor is le kellett róla mondania ; 1361 végétől kezdve azonban megint használta az archidux nevet, kijelentve, hogy csak a palatinusi méltóságról mondott le.1) E szerint a német fordítás csak 1358 juliusa és 1359 juniusa, vagy 1360 szeptember 5-ike és 1361 vége közt keletkezhetett. Minthogy IV. Rudolf magasröptű terveiről 1359 után sem mondott le, s Mügelnnek ezt, ha nála tartózkodott, tudnia kellett, valószínűbbnek tartom, hogy a krónika fordítása még 1359 juniusa előtt készült. A kérdés mármost az, hogy hogyan jutott Mügeln a magyar krónikához. A Rímes Krónikát Nagy Lajosnak ajánlotta, s így akkor kétségtelenül őt is szolgálta. Csakhogy ez későbbi időbe esik, s így a magyarországi tartózkodás is későbbre teendő. Kérdéses marad tehát : vájjon a krónika Ausztriában került-e a költő kezei közé, vagy pedig már 1359 előtt is megfordult-e Magyarországon ? Hogy Mügeln forrását Ausztriában szerezte volna meg, az legalább is valószínűtlen. Valószínűnek kell tehát tartanunk, hogy még a IV. Rudolf herczegnek ajánlott német szöveg megszerkesztése előtt megfordult nálunk is. Wilmanns szerint 1346-ban jöhetett be, mikor Lajos király IV. Károly császár leányát, >) Helm id. h. 242. 1.
