Századok – 1907

Értekezések - DOMANOVSZKY SÁNDOR: Mügeln Henrik német nyelvű krónikája és a Rímes krónika - II. bef. közl. 119

MÜGELN H. NÉMET NYELVŰ KRÓNIKÁJA ÉS A RÍMES KRÓNIKA. ] 123 megrövidíti. (11. fej.)1

) Kimarad továbbá all-ik fejezetből Álmos és halála. A kapitányok felsorolásánál kimarad a Beliud és Kean, és a Sz. István és Gyula közti küzdelem, továbbá Léi megtelepedése és a Zoárd nemzetség említése. Es végűi kimarad itt a polémia is az ellen a vélemény ellen, hogy egyedül a hét magyar hódította volna meg Magyarországot. (13. fej.) Több rövidítés történt az advenák jegyzékében is. (14. fej.) így hiányzik Deodatusnál, hogy »de comitibus S. Severini de Apulia« származott, és kimaradt a Keledfiak bejövetelének oka és története is. Hasonlókép áll a dolog a kalandozások elbeszélésénél. (15. fej.) A lombardiai kalandnál pl. kimaradt Padua, a »Lynthar Verceline civitatis episcopus« helyett pedig csak »ein pischoffen« áll. A Léit és Bulcsut megbosszuló seregnél hiányzik Eckhard lotharingiai herczeg neve és Aquisgrana. Erősen megrövidült a Botond-monda is, nevezetesen a párbeszéd egészen kimaradt. Szent István születésének elbeszélése is rövidebb, mint a latin krónikában. Mihály, Vazul és Szár László neve s a születési évszám is kimaradt. (16. fej.) A Keán elleni hadjáratnál nem említi Keán nevét, csak a budai egyház alapításánál szól Keán kincséről. (18. fej.) Megrövidítette azután a Sz. István jobbjáról szóló helyet ; 2) kimaradt az »incidentia«, s Vazul bebörtönzésének helye, Nyitra sincs említve. (19. fej.) Rövidebbek a Sz. István feletti gyászról írottak is, a Péterre vonatkozó családi adatokat pedig Mügeln egészen kihagyta. (20. fej.) Nincsenek felsorolva a méltóságok sem, melyekben Péter a magyarokat mellőzte, s kimaradt a Hungaria-Angaria szójáték. (21. fej.) A pontos időmeghatározásokat, különösen az évszámokat Mügeln, a mennyire lehetett, kerülte. Már az előzőkben többnyire kimaradtak azok, s a továbbiakban idegenkedése a pontos dátumoktól még feltűnőbbé lesz, mert forrásában innen sűrűbben fordulnak elő évszámok. Aba és III. Henrik harczainál megint kihagyja Treysama és Tulln nevét (23. fej.) ; a negyven főúr lefejeztetésénél nem említi, hogy ez Csanádon történt. Erősen megrövidítette a Henrikhez menekült urak futását és külföldi szereplését, Aba bukásánál pedig hiányzik nála Ménfő és a porfelhő mondája. (24. fej.) Endre és Levente bujdosásának történetét is zavarossá teszi, hogy Mügeln nem említi meg, hogy a kunokhoz, majd Oroszországba mentek, s így úgy látszik, mintha a kun kaland Lodomérban történt s a berezegek ott is maradtak volna. Érdekes az is, ') Do der keiser ott von swaben reychte in demselben iar. 2) Kimaradt : »et ideo dextera illa misericors est in corpore exterius coram oeulis Hungarie usque hodiernum diem.«