Századok – 1907

Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Zermegh János és munkája - I. közl. 97

ZERMEGH JÁNOS ÉS M I NKÁJA. 103 vár táján (a mely tulaj donképen Zágrábnak felső-városa és Gradac, Gries, Grées néven fordul elő s már az Árpádok korában szerepel) levő várkastélyában rationalista, számvevő-féle tisztségre alkalmazták. Uj állásában megint a hadi zsivaj közé jutott. Miután János király lengyelországi menekülésének utolsó helyéről Tarnovból Magyarországba visszajött és Lippán megállapodott, az ország déli részén, Szlavóniában újra kezdődtek a harezok. A János-párti seregek Zágrábot ostromolták, majd meg Szenterzsébetet, Móré László várát kezdték szorongatni ; ide ment maga Erdődy Simon is. A Ferdinánd-párti seregek viszont Zágrábnak felső-városa, a püspöknek Grécs vára mellett levő erőssége ellen indultak. Szent Margit asszony napján vették ostrom alá az erősséget és Mária születése napjáig, 1529 julius 4-től szeptember 8-ig tartott az ostrom, melyet a várban levő Zermeghnek is át kellett szenvednie. Szerencsére, beszéli Zermegh, a németeknek nem voltak ostromágyuik, így azután azzal próbáltak a falakon rést nyitni, hogy aknákat ástak és robbantani akartak. Az őrség azonban figyelemmel kísérte munkájukat, s ki-kirohanva elpusztította az aknákat, sok németet, spanyolt leölt s még foglyokat is tudott ejteni. Végre az öreg, de vitéz kapitány, Yagerovies János mégis azt kezdte látni, hogy az ostromló seregnek soká nem állhat ellen, azért egy papot szöktetett ki a várból, hogy siessen a Szenterzsébet ostrománál foglalatoskodó püspökhöz azzal a kéréssel, küldjön gyors segítséget vára felmentésére. A pap szerencsésen járt, meghozta Erdődy izenetét, hogy a segítség jönni fog. Az örvendetes tudósításra a várbeliek ágyudurrogással, dobszóval, kürtharsogtatással fejezték ki, mennyire fölvidította őket a megnyugtató hír. Az ostromlók ettől zavarba jöttek, nem tudták mire véljék a várbeliek nagy örvendezését. Egyik kémök megadta a magyarázatát : török sereg jutott a várba, látta a zászló jókat is. A magyarázat ugyan teljesen téves volt, mert a kém egy régi zászlót nézett török hadijelnek, az ostromlók azonban zavarba jöttek, nem bíztak már benne, hogy a várat elfoglalják s fölhagytak az ostrommal. Mi pedig, írja vígan Zermegh, megszabadulva a félelemtől, hálát adtunk a jó Istennek.-) A grécsi ostrom csak egy episodja az országszerte dúló *) V. ö. Kercselich fejtegetését : De residentia episcoporum Zagrabiensium. História episcopatus Zagrabiensis, I. 40. és köv. 11. 2) Zermegh id. m. 395—396. 1. Kercselich id. m. I. 217. 1. ugy tudja, hogy Ferdinánd a zágrábi kanonokok kérésére hagyatta abba az ostromot. Igazabb lesz Pethó-Spangár : Magyar Krónika 105. 1. fölfogása, hogy Ferdinánd a Bécs ellen tartó török miatt hivatta vissza seregeit. V. ö. Margalits : Horvát tört. Repert. II. 304. 1.