Századok – 1906

Értekezések - GÁRDONYI ALBERT: Abafáji Gyulay Pál 894

ABAFÁJI GYULAY PÁL. Báthory Kristófnak 1583-ban történt halála után fia Zsigmond jutott Erdély fejedelmi trónjára. Az apátlan-anyátlan árva neveltetéséről nagybátyja, Báthory István lengyel király gondoskodott, a ki Erdély fölött lengyel királysága alatt is fenhatóságot gyakorolt s az erdélyi ügyek intézésére külön erdélyi kanczelláriát tartott udvarában. Nehogy a kiskorú fejedelem kormánya alatt fejetlenség és zavar támadjon az országban, Báthory István az erdélyi rendekkel írásban közölte azokat a módozatokat, melyek szerint az ország igazgatásának Zsigmond kiskorúsága idején menni kell. A lengyel király elhatározás;! t bizalmas embere és titkára, Gyulay Pál közölte az erdélyországi rendekkel s a kormány ezen elhatározás szerint alakult meg. Érdekes episodot közöl ezzel kapcsolatosan Bethlen Farkas. Azt írja ugyanis, hogy Báthory István ez ideig még nem látta unokaöcscsét ; ezért a követséggel kapcsolatosan azzal is megbízta Gyulayt, hogy unokaöcscsének képmását szerezze meg számára. Gyulay eleget tett a királyi megbízásnak, de a bemutatott kép nagyon rossz hatást idézett elő. Báthory István azt következtette belőle, hogy Zsigmond nem örökölte a Báthoryak jó tulajdonságait s nem sokat várhat tőle a haza.1) Gyulay Pál sorsa volt e szavakban eldöntve : Báthory István bölcsessége magasra emelte, Báthory Zsigmond szeszélye megölte. Hatalmas költői kép az, a mit Kemény Zsigmond ismeretes regényében Gyulay Pál életéből alkotott, de elenyészően csekély benne a történeti igazság. A korfestés Bethlen Farkas munkája alapján készült s kiállja a tudományos kritikát ; a Gyulay Pál életére vonatkozó adatok felhasználása azonban teljesen önkényes; e pontban a költő határozottan háttérbe' szorította a történetírót. Gyulay Pál életéről különben is ') Gerte nulla indoles Bathoreorum in eo apparet, nec quidquam boni possum de ipso patriae ominari. Bethlen : História de rebus Transsylvanicis, II. 474. 1.