Századok – 1906

Értekezések - GÁRDONYI ALBERT: Abafáji Gyulay Pál 894

GÁRDONYI ALBERT. ABAFÁJI GYULAY PÁL. 895 keveset tud Bethlen s ezzel tág teret engedett Kemény Zsigmond költői képzeletének.1) Bethlennél sokkal előbbre most sem jutott e tekintetben a magyar történetirodalom, mert Erdély ekkori történetére vonatkozó levéltári forrásaink jórészt elvesztek.2

) Annál becsesebbek azon újabb adalékok, melyekkel Báthory Zsigmond nagytudományú, de szerencsétlen végű tanácsosának élettörténetét kiegészíthetjük. Lehet, hogy a közel jövőben még újabb adatok is fognak a homályból felmerülni, melyek Gyulay Pál életére élénkebb világot vetnek s az abafáji tragédia részleteit a maguk igazában ismertetik meg. Gryulay Pál családjáról közelebbi adataink nincsenek, ámbár a Gyulay név a XVI-ik században sokat szerepelt, Istvánffy anyja Gyulay leány volt, ennélfogva ősmagyar családot teremtett a Gyulayakból, kiknek első őse Ottó, Salamon király nádora.3

) Sőt arra is van adatunk, hogy a Gyulay család egyenesen Gyula vezértől származott.4

) Gyulay Pál kortársai sorában is többször találkozunk névrokonaival, egyetlen nyoma sem maradt azonban annak, hogy velük vérségi összeköttetésben állott volna. Xagy Iván azt állítja,5

) hogy a diplomata Gyulay Mihály, Izabella és Báthory István követe a török udvarnál, rokona volt ; bizonyítani azonban nem tudja rokoni viszonyukat semmivel sem. 1552-ben Kolozsvárt Gyulai István nevű magyar pappal találkozunk, a ki Heltai Gáspárral együtt dolgozott a biblia magyarra fordításán.6

) Gyulafehérvárott 1568-ban az unitáriusok rectora Gyulai Pál volt,7

) a ki minden valószínűség szerint azonos azzal a Julanus-sal, ki az 1568 évi gyulafehérvári vitán részt vett.8) Mindezeket nevükön kívül semmi egyéb nem fűzi Gyulay Pálhoz. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy családjának semmi jelentősége sem volt, mert különben Betlilen Parkas megemlékezett volna róla. ') Érdekesen méltatta Loósz István: Adatok Kemény Zsigmond Gyulay Páljának forrásához cz. dolgozatában. Iroilalomtört. Közlemények, XVI. évf. 1906. 14—41. 11. 2) Károlyi Árpád : Egy adat Erdély társadalmi és irodalmi életéből. Századok, 187 7. 876. 1. 3) Lfhoczky : Stemmatographia, II. 161. 1. 4) Kemény József : Hazai tudósaink a XV. század végén stb. (Uj Magyar Jlnzeum, 1857. I. köt. 247. 1.) 5) Magyarország családai, IV. 485. 1. ") Szilágyi Sándor: Erdély irodalomtörténete. (Budapesti Szemle, III. 160. 1.) ') Beiträge zur Gelehrten-Geschichte. (Siebenbürgische Q.uartaischrift, VII. 17. 1.) s) Szilágyi Sándor id. m. (Budapesti Szemle, III. 165. 1.) 59*