Századok – 1906

Értekezések - RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN: Magyarok Istene. Isten nyila 877

884 iíKTHET PRIKKEL MARIÁN. a Magyarok Istene, gyakoroltasson Szent-egy-háza.« (Itt a szerző kitérést tesz a beszéd hatására, mely oly nagy volt, hogy jámbor eleink »mind-nyájan sűrű könyv-hullatásokra fakadtak« tőle.) Etelka így végezte el előbbeni beszédjét : »Tanicsd-meg minden ellenségeidet, minden irigyjeidet (édes Hazámfia) a Magyarok Istenére. Légy oj bizodalommal hozzá, oj reménséggel felölle, hogy, még azoknak a Magyarok Istene élni fog, mind-addég Országunk fön-tartássát el-nem hagygya, bóldogúlását meg-nemgátollya. Ha valahára meg-eshetik, hogy vitéz Magyarainknak ama nagy Istene Országunkat el-hagyni láccattatna, meg-ne-ütközzetek rajta, édes Féléim ! Ha mindgyárt nem ögvébbel-is, csak éppen e kurta fohászkodáskával járujjatok hozzája : Ne félyünk, él még a Magyarok Istene ! és mög-láttyátok, hogy ügyeitöket minden bizonnyal mög-enyhíti, mög-gátolt szerencséteket előmozdíttya. Emejjük-föl végtére hál-adó szavainkat az egek boltozatjáig és még egyszer egyetemben mondgyuk az előbbenit : Êllyen a Magyarok Istene ! Gyarapodgyon annak Egy-háza /« x) Nem lehet kétségünk a felől, hogy Etelkának ez a lelkes beszéde számos honfiúi s honleányi szívet dobogtatott meg annak idején és bizonyára nagyban hozzájárult ahoz, hogy a »magyarok istené«-nek ünnepies emlegetése mindjobban népszerűvé váljék szerte a hazában. Nemcsak az olvasókra, hanem az írókra is nagy hatással volt. Két évvel később, 1790-ben pl. egy álnevű író, Eleutherius Pannonius, kétségtelenül Etelka beszédének hatása alatt, egyik művének elején ezeket a szavakat intézteti Istennel a magyar honfiakhoz : >>Imé, én hoztalak ki titeket Scythiának föhlébűl, és által vittelek titeket a Boristenes és Tanais vizein, az Oroszok földgyén, a Kárpátnak hegyein, a ti ellenségeiteknek közepén, és béhoztalak titeket Pannóniának földére, a tejjel és mézzel folyó földre, hogy egyétek az eő gyümölcseit és az eő javait. Én a ti Uratok, adtam a ti kezetekbe a leghatalmasabb Nemzetiségeket, a Tótokat és a Marahanokat, Blakkokat és a Bolgárokat, a Pannoniusokat és a Karinthiusokat. Frigyet kötöttem veletek örökre, hogy ti legyetek nékem az én népem, és éti néktek a ti Istenetek, a, hatalmas magyarok Istene /« 2) De nemcsak 1) Az 1805-iki (harmadik) kiadás 91. és köv. 11. 2) Szirmay : Hungaria in parabolis, 10. 1.