Századok – 1906

Értekezések - RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN: Magyarok Istene. Isten nyila 877

882 RÉTHEI PRIE KEL MARIÁK. szentírásban gyökerezik. A »magyarok istene« nem egyéb, mint a zsidók Jehovájának pap-krónikásainktól alkotott képmása. Habár az Árpád-korból egy adatunk sincs rá, hogy a bibliából veót eszmével együtt maga a »magyarok istene« név használata is elterjedt őseinknél, mindamellett a krónikások feltűnően összevágó felfogása alapján bátran föltehetjük, hogy a magyarrá tett eszmével együttjárt a magyar elnevezés is. Még inkább bele kellett pedig gyökereznie mindkettőnek a magyarság köztudatába utóbb, a XVI-ik században, midőn a hazánk vesztére törő harczok zajában bibliai költőink nemzetünk sorsát ismét a választott zsidó nép küzdelmeivel hasonlítgatták össze. Az első forrás, melyben a »magyarok istene<• név kifejezetten előkerül,1

) Szamosközy István XVI. századbeli kiváló történetírónknak egy pasquillusa, mely a gyászos emlékű Bastát gúnyolja és átkozza breviáriumi (zsolozsmai) formába öltöztetettem2

) A pasquillus idevágó része ezenmód hangzik : »Ad ann. 1604. In exitu Bastae de Eperjes et Vallonum de populo alieno facta est Hungaria dominium Bocskai et omnis regis potestas ejus. Basta vidit hoc et fugit. Germani conversi sunt retrorsum. Vallones aufugerunt ut mulieres, et Hajdones insecuti sunt cos. A facie Bocskai commota est Hungaria, a facie defensoris sui, qui convertit Germanum in stragem cadaverum et halabardas eorum in coles mulierum. Non nobis, Domine Caesar, non nobis, sed Germaniae reddas ipsos praedones. Ne quando iterum dicant Vallones, ubi est Dens Ungarorum, qui dejendat illos ?« Nem kell valami nagy theologiai jártasság annak megállapításához, hogy e szöveg nem egyéb, mint a 113-ik zsoltár elejének magyar viszonyokra való alkalmazása. A »Deus Ungarorum« kifejezés mondata a 10-ik versnek : »Ne quando dicant gentes : Ubi est Deus eorurn ?« — travestálása.3

) Látnivaló tehát ebből, hogy a ') Zrínyi Miklós, Mátyás királylyá választása körülményeire vonatkozólag (idézve Ipolyinál: M. Mythologia, 16. jegyzet) megjegyzi, hogy a pesti diákgyerekek akkoriban énekelt ismeretes dalában »talán a magyarországi genius« szólalt meg, »a ki akkor hatalmasabb volt a többinél.« Ámde ez a »magyarországi genius« nem azonos a magyarok istenével. 2) Közölte "Hegedűs István. Századok, 1904. 345—348. 11. Hegedűs tévesen kiparodizált misének mondja, holott igazában breviáriumszerű travestia. 3) Károli Gáspár szerint: 115. zs. 2. v.