Századok – 1906

Történeti irodalom - Bourrilly; V. L.: Guillaume du Bellay; Seigneur de Langey 1491–1543. Ism. Kropf Lajos 69

71 TÖRTÉNETI IRODALOM. Macault pedig 400 écus-t kapott útiköltségűi, Fülöp hesseni tartománygrófhoz. Szerzőnk semmit sem említ Macault állítólagos magyarországi útjáról; csak annyit ír, hogy Ferencz mint külön követet küldötte őt Németországba »à la suite de Lasko.« A franczia király ezenkívül még egy háromtagú követséget indított Németországba, hogy ott a császár és Ferdinánd király ellenségeivel tárgyaljanak. E követségnek feje Guillaume du Bellay volt. A végleges tanácskozás egy kolostorban, Scheyernben, München közelében ment végbe, hol a franczia király, a szász választó, a hesseni fejedelem és a bajor herczegek követei egyezségre léptek és az erről kiállított okiratot május 26-án aláírták. I. Ferencz király ezt jul. 2-án erősítette meg. Szerzőnk a kötet végén közli az okirat eredeti szövegét a marburgi levéltárból. János királynak abban az okiratban kiváló szerep jut, jóllehet az ő követei nem voltak jelen a tárgyalásoknál. Guillaume du Bellay Scheyernből a regensburgi birodalmi gyűlésre ment, melyet V. Károly a török ellen adandó segítség ügyében hivott volt egybe. Itt azonban Bajorország követei azt fejtegették, hogy a török veszélynek egyedüli oka az, hogy Ferdinánd ellenségeskedésben van János királylyal, és hogy ez tisztán osztrák kérdés, a mi a birodalom többi országait nem érdekli. Ugyanezen álláspontot vitatta Guillaume du Bellay is egy hosszú latin beszédben, melynek franczia fordítása maradt reánk. Maga a szónok őrizte meg azt egy másik munkájában, melynek czíme: Epitome de l'antiquité des Guides et de France (Paris, 1556). Ez az oratio hatalmas védő beszéd volt János király mellett s a franczia és angol királyok politikájának védelmére. A szónok elbeszéli hazánk történetét a mohácsi csata óta s a János király és Ferdinánd közt lefolyt dolgokat; okiratokat idéz szórúl-szóra és kivonatokat ad Laski leveleiből annak a bizonyítására, hogy a császárpártiak a vétkesek. _ Mi V. Károlynak és Ferdinándnak a terve? fejtegette ő. Összeveszíteni a németeket a törökkel s ez utóbbinak legyőzése után megerősödve, diadalt aratni a meggyöngített németeken. A szónok visszautasítja a császár vádaskodásait I. Ferencz és VIII. Henrik ellen. Alig egy hónappal előbb, május 1-én, Giessenben találkozott a szónok a Francziaországból visszatérő Laskival, a ki sietett vissza Zapolyai Jánoshoz oly utasítással, hogy a magyar király tegyen meg mindent, a mi hatalmában van, hogy a törököt a Németország ellen tervezett hadjáratról lebeszélje. Szulejman nem a németek ellen fogott fegyvert, hanem János király védel-