Századok – 1906

Történeti irodalom - Bourrilly; V. L.: Ambassades en Angleterre de Jean du Bellay. Ism. Kropf Lajos 72

72 TÖRTÉNETI IRODALOM. mére, Ferdinánd és a császár fondorkodásai ellen. Legyen végük ezeknek az áskálódásoknak s a török azután önmagától vissza fog vonulni. Bourrilly véleménye szerint Guillaume du Bellay és a bajorok talán több sikert arattak volna, ha a török már tényleg nem lett volna útban a németek ellen. Igaz ugyan, hogy Ferencz király IIincont is útnak indította a szultánhoz nagy sietséggel, hogy őt a tervezett hadjáratról lebeszélje, de későn. A szultán már megindult volt s Belgrádnál járt, midőn Rincon hozzá érkezett.1) A kötet végén Bourrilly néhány okiratot közöl. Ezek közül leginkább a 2. számú érdekel bennünket, a Confirmation par François I. du traité de Scheyern, 2 Juillet 1532. Eredetijét — mint már említém — a marburgi levéltárban őrzik. KROPF LAJOS. Ambassades en Angleterre de Jean du Bellay. La première ambassade. Septembre 1527 — Février 1529. Correspondance diplomatique. Publiée avec une indroduction par V. L. Bourrilly et P. de Vaissière. Paris, 1905. 8-r. XLII, 562 1. E kötet — mint a czím is mutatja — Jean du Bellay bayonne-i püspöknek diplomácziai levelezését tartalmazza első angolországi követségének idejéből, hol I. Ferencz franczia király képét viselte. A püspök Guillaume du Bellay-nek, a szintén híres diplomatának testvéröcscse volt. Követi utasítása 1527 szeptemberhavából van keltezve; de első követsége 1529 február elején hirtelen megszakadt, midőn t. i. VII. Kelemen pápa halála hírére visszasietett királyához. A halálhír csakhamar hamisnak bizonyult, azonban a követ ekkor már franczia földön járt, útban Páris felé. A kezünknél levő kötet, mely az Archives de Tliistoire religieuse de la France kiadásában jelent meg, 193 levélnek, illetőleg okiratnak adja legtöbbnyire teljes szövegét, gyérebben kivonatát. A közlemények legnagyobb részének tartalmát már régóta ismerjük Brewer munkájának (Letters and papers, foreign and domestic, of the reign of Henry VIII.) negyedik kötetéből. Az angol munkának határozott előnye az, hogy névmutatót is ad, a mi teljesen hiányzik Bourrilly mun') Szulejman naplója szerint a franczia követ Belgráddal szemközt a szerémi síkon csókolt kezet a szultánnak, Zil-hidse havának második napján, egy pénteki napon, tehát julius 5-én.