Századok – 1906
Értekezések - CSÁNKI DEZSŐ: Kuncz ispán majora Budán 685
KUNCZ ISPÁN MAJ01îA BUDÁN. 713 Szent- Tál felé (versus Sanctum Paulum) feküdt. E helymeghatározás már sokkal becsesebb. Buda város határában, a Gellérthegytől a mai Sas-, Sváb-, János-, Hárs-, Háromhatárstb. hegyen át Ó-Budáig félkörben húzódó hegyvidék hegyeiről és völgyeiről a nevek egész sora maradt ránk a középkorból. E nevek legnagyobb része azonban ma már csak holt emlék. A török hódítás 145 esztendeje az ez alatt élt mintegy öt emberöltő emlékezetéből irgalmatlanul kisöpörte ezeket a régi. jórészt magyar neveket, s másokat, idegeneket adott át nekünk örökül. Ugy hogy ma már a leggondosabb kutatások segítségével is csak alig bírjuk egy-két középkori hegy vagy határhely fekvését pontosabban megjelölni. Úgyszólván csak két hely fekvése föltétlenül biztos. Az egyik a Szent-Gellért hegyé, mely pl. Mátyás király korában is ezt a nevet viselte; a másik pedig az épen imént említett Szent-Pál nevű helyé, a hol a XlV-ik század eleje óta a Bernete Szent Pálról nevezett pálos szerzeteseknek Szent Lörincz tiszteletére szentélt kolostoruk állott. E hely kétségtelenül a mai Szép Juliásznő-nek felel meg, melynek közelében a monostor romjai a XVIII-ik század közepén még eléggé láthatók voltak1) s a hol e romokból maradt kövek még ma is vannak. Ha tehát a középkori oklevelek e helyhez is kötik a major helyének meghatározását, akkor ismét világosabban láthatunk. Pedig a már említett adaton kívül, hogy t. i. majorunk Szent-Pál felé feküdt, még öt más oklevél utal bennünket ez ismert pontra, sőt egyik-másik egyszersmind az említett Nyékre is. Ez oklevelek azután, a felállított logikai sorrendben, mintegy maguktól meghatározzák majorunk fekvését — a következőképen : 1446-ban Bozgonyi György országbíró visszabocsátó-level& így szól: »a Szent Pál első remetéről nevezett remeték Szent Lörincz vértanú egyháza hegyének lábánál, közel Buda városához.«3 ) Tehát a Szent Lörincz hegye alatt a mai Szép Juhásznő fölött emelkedő Hárshegy értendő. Ennek ') Rupp : Budapest helyr. tört. 197—209. 11. ') In et sub pede montis ecclesie Sancti Laurentii martiris heremitarum Sancti Pauli primi heremite prope civitatem Budensem. (Eszterg. kápt. h. lt. Lad. 53. fasc. 2. nr. 31.)