Századok – 1906

Értekezések - CSÁNKI DEZSŐ: Kuncz ispán majora Budán 685

714 CSÁK kI DEZSŐ. mintegy kiágazásakép, tehát lábánál nyúlik le déli irányban a villákkal megrakott mai Ferencz-lialom. Valahol ezen a nyúlványon feküdt majorunk, de oklevelünk szerint Buda városához közel. A mi alatt kétségkívül az értendő, hogy a Szent Lőrincz hegy, vagy ma Hárshegy tövében feküdt pálos kolostortól kissé távolabb, Buda város felé. Összevág ezzel a II. Ulászlóhoz intézett kérvénynek az a kifejezése, hogy »a major Nyék falu és Buda város között, a pálosok Szent Lörinczröl nevezett kolostora alatt (infra) feküdt«- ; valamint az 1343 évi egyezséglevélnek az a már említett megjegyzése, hogy a major völgyben feküdt. Tehát le kell jönnünk majorunkkal a hegyháton át a völgybe, a meddig csak lehet. Lehet pedig egészen addig a Buda felől jövő nagy országútig, mely az u. n. Szép Ilonánál villaszerűleg kétfelé ágazik, s egyik ága Budakeszinek, Pátynak és Zsámbéknak, — a másik pedig a Hűvösvölgyön át Hidegkűtnak és Nagykovácsinak visz. Minthogy ezek a helységek középkori majorunk idejében már bizonyíthatólag megvoltak,1) meg kellett lenniök, ha nem is mai kitűnő állapotukban, a Buda felől ezek felé vezető nagy országutaknak is. Es ime, okleveleink bizonyítják, hogy meg is voltak. így 1455-ben azokról a majorhoz tartozó szántóföldekről van szó, melyek a Szent-Pál felé menő széles (!) országút mellett (penes communem latam viam ad S. Paulum euutem) feküsznek; 1462-ben pedig, Szilágyi Erzsébet asszony nyugtatványa szerint, az általa bérelt majorház Buda és Szent-Pál közt, a nyéki út mellett (penes viam Nyek) fekszik. E szerint az előbbi, a Szent-Pál felé vivő nagy országút a mai budakeszi nagy űtnak, a középkori u. n. nyéki út pedig a mai Lipótmezőre, a Hűvösvölgybe, Hidegkútra stb. vezető nagy útnak felel meg. Ebből viszont következik, hogy a mai Lipótmezővel szemközt, a Hidegkútra vivő nagy országút jobboldalán elterülő mai Nyék nevü hely nagyjából csakugyan a réji királyi Nyék falu helyével azonos; ennélfogva Döbrentey e helymeghatározása nagyjából elfogadható.3) ') Pilis megyében. Csánlá : Magyarország tört. földr. I. köt. *) Ugy látszik t. i. hogy a régi Nyék a mai Pasarét és Törökvészdűlőket is magában foglalta, s talán túl is terjedt az országúton a mai