Századok – 1906

Történeti irodalom - Huttkay Lipót: Mikes Kelemen törökországi levelei. Ism. V. J. 64

64 TÖRTÉNETI IRODALOM. Mikes Kelemen törökországi levelei. Az egri érsekmegyei könyvtár eredeti kézirati kincseiből. Irta Huttkay Lipót. Eger, 1905. Érseki kny. 8-r. 63, 2 1. Mikes arczképével és három levél-hasonmással. Rákóczi Ferencz küzdelmeinek kétszázadik évfordulója s az a remény, hogy nemzetünk végre hazahozhatja a nagy szabadsághős hamvait, adott ösztönt e szépen kiállított füzet megírására. Tulajdonképen az egész tanulmány csak bővített részlete az egri érsekség százéves története egyik fejezetének ; azonban így magában véve is önálló s a nagyközönség érdeklődésére is számot tarthat, inkább mint az egész munka, mely a szakemberek kezébe való. Huttkay nagy, szinte rajongó szeretettel idézi föl Mikes alakját, körvonalozza életrajzát s elmélkedik azon kérdésekről, melyek a Törökországi Levelek keletkezése és szerkezete körűi irodalmunkban felvetődtek. Az életrajz inkább csak néhány főbb adat ismétlése, semmint kidolgozott tanulmány. A szerző mintegy csak bevezetésül szánta Mikes nagybecsű kéziratainak tárgyalásához ; de így is fölötte vázlatos, hogy ne mondjuk, sekélyes. Jobban belemélyed a levelek keletkezésének kérdésébe. A kik e kérdésről véleményt mondottak, Toldy Ferencztől kezdve Miklós Ferenczig, azok részint a levelek missilis voltára, részint P. E. személyére s a levelek keletkezése idejére nézve törekedtek tisztába jönni. Huttkay a részben ellentétes véleményeket összeegyeztetni törekszik és a következő megállapodásra jut: Mikes Törökországi Levelei nem missilisek ; a nő, a kihez azokat intézte, képzelt személy, az író eszményképe. A gyűjtemény nem előre meghatározott czéllal készült, nem napló, nem a bujdosók történelmi rajza; az író lelki hangulatának a korral változó kifejezése az egész. Mikes használhatott régebbi jegyzeteket, de nem az volt a czélja, hogy időrendi eseményeket beszéljen el, s ez voltaképen csak mellékes volt előtte. A saját lelki életének hű tükrét hagyta reánk, mint a hogy a lyrai költő a maga hangulatának hullámzásait örökíti meg. Igaza van a szerzőnek. A kik Toldy Ferencz és Szilágyi Sándor véleményén valamit javítottak, vagy egyet-mást pontosabban körülírtak, tulajdonképen nem változtattak a kérdések lényegén, s Huttkay összefoglalásában ez idő szerint megnyugodhatunk. A gyűjtemény három szakasza közül az első a harminczas évek köré csoportosul; a második 1742-ig keletkezhetett; a harmadik pedig az ötvenes évek munkája. Vagyis az első szakaszra vonatkozó 117 levél az 1717—1735-ig tartó időközt, a második szakaszt illető 48 levél az 1736—1742-ig való kort, a harmadik szakaszt felölelő 42 levél az 1742—1758-ig