Századok – 1906

Történeti irodalom - Thurzó Ferencz: A nagybányai ev. ref. főiskola története 1547–1755. Ism. Bártfai Szabó László 65

65 TÖRTÉNETI IRODALOM. terjedő időt foglalja magában. Erre vall a kézirat természete s a használt tinta színe is. A füzetet nemcsak díszítik, hanem értékét is emelik a levelek néhány lapjának hasonmásai, melyek az irodalmi tanítás czéljaira igen sikeresen használhatók. V. J. A nagybányai &v. ref. főiskola (Schola Rivulina) története, 1547— 1755. (Függelék: Matrix illustris scholae Rivulinae.) Irta Tliurzó Ferencz. Nagybánya, 1905. Morvay Gyula kny. 8-r. VI, 286 1. (Művelődéstörténeti értekezések, 13. sz.) Szatmár vármegyében a reformáczió mindjárt kezdetben hatalmas lendülettel indult meg. Az 1545 évi erdődi zsinat már az erős szervezkedés tüneteit mutatja. A kedvező körülmények között is szinte egyedül áll Nagybánya városa. Egész papsága befogadja a reformácziót ; sőt főiskolát állítanak fel, mely a későbbi mostoha viszonyok közt is két évszázadon át otthona az ifjúságnak. A vallási ügyek szervezése mellett tehát az iskola létrehozása fekszik itt is a reformátorok szivén. Alkalmas ember volt e feladatra Kopácsi István erdődi pap, a ki rövid két esztendő alatt (1547 —1548) nemcsak létesítette, hanem szervezte is a nagybányai reformált egyházat és főiskolát, melynek a theologia és logika tanítása adta meg ebbeli jellegét. A virágzásnak indult intézet belső élete a debreczeni és sárospataki iskolák mintájára fejlődött, s a felsőbányai iskola már Nagybányáról kapja tanítóit. De ezt a szép fejlődést hamar derékban támadja meg a jezsuiták megjelenése. 1634-ben találjuk őket Szatmárban s onnan küldik ki a nagybányai missiót. Megkezdődik a küzdelem, mely tulajdonképen a függetlenségét féltő erdélyi fejedelemség és a hatalomra törő osztrák dynastia között folyt. Nagybányán a katholikusok jogait 1673-ban kezdi érvényesíteni a szepesi kamara, melyet Lipót 1676-ban már az iskolai és papi vagyon átvételére hatalmaz fel. Hiába védi a főiskolát Apafi Mihály, fegyverei gyöngéknek bizonyultak. 1688 óta a tanítók és diákok anyagi és erkölcsi tekintély nélkül vándorolnak s a »nyomorodott és bujdosó scholácska« tanulóinak száma ötre apad le. A jezsuiták 1692-ben, majd 1712-ben végleg elfoglalják az iskolát és annak könyvtárát; a református főiskola elveszti nyilvános jellegét, s jóllehet a város nagy áldozatokkal tartja még fen, a Besolutio Carolina SZÁZADOK. 1906. I. FÜZET. 5