Századok – 1906

Értekezések - SZENTPÉTERY IMRE: A történettudomány objektivitásának kritikája 585

A TÖRTÉNETTUDOMÁNY OBJEKTIVITÁSÁNAK KRITIKÁJA. 601 kutató az esetek túlnyomó többségében az adatok okozati összefüggésében csak a valószínűség kisebb-nagyobb fokát mutathatja ki, nem pedig a bizonyosságot. Meyer E. mutatta ki, hogy a történelemben milyen nagy a véletlennek, az egyéni akaratnak s a causalis szükségszerűséget korlátozó sok más tényezőnek a jelentősége.1) Mindez azt eredményezi, hogy a történelemben a causalis összefüggések kimutatása csaknem mindig a bizonyosság határán alúl marad. Mekkora mármost a kimutatható valószínűség foka? — ennek megítélése elsősorban a subjektiv felfogástól függ. A kutató a vizsgált adatok okozati összefüggését vagy némileg vagy nagyon valószínűnek, vagy bizonyosnak tartja, teljesen egyéni meggyőződése szerint. Ebben pedig már a mbjektivitás nyilatkozik, jóllehet a kutató ennek nincs tudatában. Legyen szabad saját praxisomból felhozni egy példát. A veszprémi püspökség alapítólevele, egyes részeiben nagyon közeli rokonságot mutat egy, az olasz kanczelláriából származó oklevéllel, s egyébként is olyan sajátságokat tüntet fel, melyek az olasz kanczellária termékeire jellemzők. Tekintetbe véve első királyunk összes intézményeinek a külfölddel való összefüggését, s különösen az olasz papoknak a térítés munkájában való szerepét, valószínűnek látszik, hogy a veszprémi oklevelet olyan papi ember szerkesztette, ki egykor talán maga is az olasz kanczellária alkalmazottja volt. Engem azonban ez a valószínűség nem elégített ki, mert véleményem szerint az előbbi feltevés az oklevél szabálytalanságait érthetetleneknek mutatná. Inkább azt a valószínűséget fogadtam el, hogy a veszprémi oklevelet a kanczelláriai szabályokban járatlan ember fogalmazta valamely olasz oklevél mintájára. Itt tehát a subjektiv meggyőződés vezetett az első valószínűség elvetésére.2) Fölösleges tovább fejtegetnünk, hogy az okozati összefüggés megállapítása mennyire szoros kapcsolatban áll a subjektivitással. Csak annyit jegyzünk még meg, hogy a valószínűség vagy bizonyosság annál tökéletesebben állapítható ') Id. m. 14 és köv. 11. ') Olv. erről szóló értekezésemet. Századok, 1903. 297 és köv. 11. SZÁZADOK. 1906. VII. FÜZET. 40