Századok – 1906
Értekezések - SZENTPÉTERY IMRE: A történettudomány objektivitásának kritikája 585
598 SZENTL'ÉTERY IMRE. kritikának mindezen részeiben két pont emelkedik ki. Az objektivitás foka ugyanis a forrásokra vonatkozólag két tényezőtől függ : a források hitelességétől magukban véve. vagyis attól, hogy a források adatai mennyiben felelnek meg tényleg a történeti tények valóságának, és attól, hogy a kutató mily álláspontot foglal el ezen adatokkal szemben, hogyan állapítja meg az adatok hitelességét. Példával megvilágosítva : Anonymus egy csomó adatot nyújt a honfoglalásra nézve. Ezek az adatok vagy igazak vagy hamisak, s ha mármost a honfoglalásra nézve más forrásunk nem volna, a honfoglalásra vonatkozó ismereteink objektiv volta elsősorban az Anonymus adatainak igaz vagy hamis voltától s az igaz adatok számától függne. De lényeges az is, hogy melyik Béla király jegyzőjének fogadja el a kutató Anonymust, mert ettől nemcsak az adatoknak a honfoglalásra vonatkozó hitelessége függ, hanem — mint tudjuk — az is, hogy Anonymus mely korszak eseményeinek mintájára írta le a honfoglalás eseményeit. Mert ez adatok egy része magában hiteles lehet, de a kutatótól függ, hogy a hitelességet mely korszakra értelmezi. Az objektivitás egyik tényezője tehát itt Anonymus egyénisége, a mennyiben adatai vagy koholtak vagy valódiak (már akár a honfoglalásra, akár a saját korára nézve valódiak), a másik tényező pedig a kutató egyénisége, hogy mely adatokat fogad el valódiaknak s ezt a valódiságot mely korra értelmezi. Vannak esetek, sőt talán a legtöbb eset olyan, hogy a források vizsgálatában e két tényező nem választható el egymástól ily világosan, alapjában azonban a forráskritikában nyilatkozó subjektivitásnak ezen kettős «lerne mindig kimutatható, s a kutatásnak e ténynyel mindig számolnia kell. így a történeti kutatásnak már első fokán is a subjektivitásnak olyan nyilvánulásával találkozunk, mely a történetkutató eljárásából alig, vagy egyáltalában nem zárható ki s a történeti objektivitás problémáját már magában is kétségessé teheti. Még sokkal inkább így van ez a kutatás második fokán, a synthesisnél, az adatok megértésénél és értelmezésénél. A történetkutató már az adatok analysisénél is úgy-
