Századok – 1906

Értekezések - SZENTPÉTERY IMRE: A történettudomány objektivitásának kritikája 585

596 SZENTPÉTERY IMIÍE. A mint az objektivitás fogalmát fentebb meghatároztuk, láttuk, hogy az objektiv ismereteknek teljeseknek és a történelmi anyaggal egyezőknek kell lenniök, hozzátévén, hogy az ismeretek teljessége a rendelkezésünkre álló adatok kimerítő voltának fokától fiigg s absolut sohasem lehet, csak relativ. A történelmi források által fentartott adatok természete szolgáltat okot egy további megszorításra. A források adatai, mint azt minden historikus nagyon jól tudja, nagyon különböző értékűek, s ennek megfelelően csak egyik részük használható; a másik rész, mint megbízhatatlan, elvetendő. De a még így megmaradt és használható adatok sem egyforma értékűek. A kutatás feladata az adatok értékének megállapítása, az adatok kritikája. Azért mondta Salamon, hogy rossz történetíró az, ki az eltérő adatok felsorolásában keresi a tudományt : »ez ezt mondja, a másik azt mondja, — én pedig hallgatok.« Innen van, hogy a történeti eljárás módszerében két részt szokás megkülönböztetni : az adatok elemzését, analysis ét (opération analytique, mint Langlois és Seignobos mondják),1) és a megvizsgált adatok összefüggésének megállapítását, synthesisét (opération synthétique). Bernheim az első csoportot kritika, a másodikat felfogás néven foglalja egybe. Mielőtt ezen tényeknek az objektivitás szempontjából való jelentőségét és következményeit kifejtenők, a történeti felfogás (synthesis) fogalmára kell egy megjegyzést tennünk. A synthesis tehát annyit jelent, hogy a történetírónak a kritikailag megvizsgált, ez által megfogyott s a forrásainkban adott összefüggésükben megzavart adatok között a helyes, még pedig eau sali s összefüggést kell megalkotnia. Droysennek (Gruudriss der Historik) erre vonatkozólag finom, bár némelyektől kétségbevont jogosultsági! megjegyzése van. Szerinte a történelemnek az okozati összefüggések megértésére kell csak törekednie, szemben a természettudományok magyarázó eljárásával. A különbség a kettő között abban van, hogy míg a természettudományok valóságos materiális értelemben vett cau-') Introduction aux études historiques. V. ö. Grotenfelt id. m. 46. 1.