Századok – 1906

Értekezések - ERDÉLYI ALAJOS: Barcsay Ákos fejedelemsége. - II. bef. közl. 489

I barcsay ákos fejedelemsége. 531 forintban a tallér kétszeresét fizeti. Szigorú törvényeket szabnak végűi az adószedőkre (XXXY.) és eltörlik Rákóczy marosvásárhelyi törvényeit. (XXIX.) ') Mindez Várad sorsán már nem segíthetett. Lipót a magyar főurak közbenjárása daczára nem is maga, csak egyik generálisa, Souches által tette meg félénken óvását Várad bevétele ellen; az ország bástyájánál inkább féltve két vármegyéjét, melynek birtokjogáról a császár soha le nem mondott s csupán használatra engedte át őket a Rákóczyaknak.2) A váradiak magukra hagyatva, miután Barcsaytól és a császár megígért segélyének reményétől biztatva 44 napig hősiesen ellenállottak, aug. 27-én feladták a várat. Ekkor végre Souches is átmerészkedett a Tiszán. Ali ezt a generális önkénytes beavatkozásának veszi s följelentéssel fenyegetődzik, mert ő ugyan egy talpalatnyit sem enged át abból, a mit Rákóczy bírt.8) Jóllehet Várad feladásának föltételei közt a 8-ik pont kikötötte, hogy a vezér legyen közbenjáró az adó leszállítása ügyében, Barcsay a negyedik végvár átadása után is csak nehezen tudott a summa beküldésére némi halasztást kieszközölni. Ali már Erdély leigázásával fenyegetőzött, midőn a helytartók Barcsay sürgetésére a summának legalább kis részét (44 erszényt = 22,000 tallért) a táborba küldték. Erre Barcsay a megenyhült vezért távozásra bírta. Haller megszabadult bilincseitől és Barcsay a summa mielőbbi behajtásának ürügye alatt végre visszatérhetett fogságából agyonnyomorgatott hazájába. V. ÁDÁZ PÁRTKÜZDELMEK. A SEGESVÁRI ORSZÁGGYŰLÉS VÉGSŐ ERŐFESZÍTÉSEI A TÖRÖK KIELÉGÍTÉSÉRE. KEMÉNY JÁNOS PÁRTÜTÉSE, FEJEDELEMMÉ VÁLASZTÁSA. BARCSAY LEMOND. A NÉMET SZÖVETSÉG. BARCSAY FOGSÁGA, TÖRVÉNYEN KÍVÜL HELYEZÉSE ÉS MEGÖLETÉSE. BARCSAY JELLEMZÉSE. Erdélyben Barcsayra új nehézségek vártak. Rákóczy halálával nem szűnt meg a pártoskodás. A tehetetlen köznyomorban örökösek a vádaskodások. A Barcsay-pártiak a török veszedelem, a Rákóczy-pártiak az óriási adózás miatt támadtak ellenfeleikre. Hozzá a higgadt Lázár helyett Barcsay ') Az összes törvények : Erd. orszgy. eml. XII. 442—450. Érdekes, hogy róluk Guneschen kívül a bővebb szász források, sőt Bethlen János sem vesz tudomást. =) Tőrök-m. Államokmt. III. 473—77. 3) Török-m. Államokmt. III. 477. Szalárdi, 544—574.