Századok – 1906

Értekezések - ERDÉLYI ALAJOS: Barcsay Ákos fejedelemsége. - II. bef. közl. 489

532 erdélyi alajos. Gáspár ragadta magához a vezérszerepet, ki nyers, erőszakos modorával lehetetlen állapotokat teremtve, mindennél többet ártott a Barcsay névnek. Maga a fejedelem augusztus elején még jóakaratúlag inti a Bákóczy-pártiakat, hogy a kik külföldre való menekülésükkel bizonyították be árulásukat, csak maradjanak kint, mert biztonságukért nem vállal felelősséget. De később mégis menedéklevelet küldött nekik ; mikor meg visszatértek, megvonta tőlük a jótállást, s ezzel a senyvedő belső erőt még emésztő polgárháborúba is sodorta. Görgény és Fogaras zárt kapukkal fogadták Barcsayékat. Lázár István főkirálybíró jobb ügyre méltó elszántsággal a székelységet szervezte kétségbeesett lázadásra. Barcsay Gáspár volt a megtorlás kegyetlen eszköze. Fölkelést hirdetett s a csíkiakon véres tusával kierőszakolt győzelem után még véresebb bosszút állott. A felkonczoltakon kívül sokaknak orrát, fülét vágatta le a szelid Barcsay Ákosnak marczona öcscse. A megrettent háromszékieknek is csak a fejedelem kegyelméből sikerült föltétlen meghódolás helyett fegyverszünetet nyerniök.1) Pedig ha valamikor, első sorban most lett volna szükségük az erdélyieknek egyetértésre, hogy legalább a megmaradt területet megmentsék a további pusztulástól. Mert bár a teher (summa és 2 évi adó = 690,000 tallér) elviselhetetlennek látszott, mégis miután Alit sikerült az 1657 évi hátraléknak és csupán a régebben szokásos évi adó (30,000 tallér) nagyrészének (27,000 tall.) lefizetésével megengesztelni, valószínű volt, hogy új hódításaival kárpótolva, a török megnyugodnék Erdély hűségében, ha legalább régi adóhátralékait (1658-ra ,még 3000, 1659-re és 1660-ra 60,000 tallért) törlesztené.2) Ám Erdély aranykora egypár év alatt oly nyomorba sülyedt, hogy reá e csekélyebb összeg is óriási teherként nehezedett, főleg ha a Várad elestével járó anyagi veszteségeket sem feledjük. Mert Ali Várad után a feladási föltételek 1-ső pontja ellenére Halmágyot,3

) majd Bihar, Kraszna és Közép-Szolnok vármegyéket is birtokába vette.4

) Barcsayban megvolt a jóakarat, hogy a porta lehető kielégítésével Erdélyt megmentse. Az okt. 25-re összehívott segesvári országgyűlésen fejedelmi propositiójával meg akarja ujít') Krauss id. m. II. 114. Lázár Miklós: A Lázár-család. a) Szalárdi (593. 1.) szerint Barcsay hazatérése után azonnal megküldte az 1659-beli restantiát (az 1658 évadóját) és a jelen adót (az 1659 évit; az 1660 évi ugyanis csak 1661 tavaszán volt fizetendő) Ali pasának. Ezt azonban egyéb adatok megczáfolják. ') Török-m. Államokmt. III. 481. ') Szalárdi, 592.