Századok – 1906

Értekezések - ERDÉLYI ALAJOS: Barcsay Ákos fejedelemsége. - II. bef. közl. 489

I BARCSAY ÁKOS FEJEDELEMSÉGE. 505 templomba. A következő napokban sietve láttak az ügyek elintézéséhez. A békelevél kiállítása és több magánpanasz meghallgatása után üjra az amnestia kérdése rázta föl a ház csöndjét. A rendek túlbuzgalmukban a múltra nézve is esküt követeltek, s ettől előre eltilták azokat, kik valamely követséget vállaltak a haza békéje ellen s a kik Lázár György közbenjárásával sem jelentek meg az országgyűlésen. Az utóbbi módon tizenkilencz előkelő, köztük Ebeni István és Rhédey Ferencz tért vissza Barcsay hűségére, azután a tanács kiegészítésére került a sor. Rhédey Ferencz nem akart tanácsosként szolgálni volt tanácsosának, Kemény János pedig tatár rabsága miatt halottnak volt tekinthető. A rendek tehát Barcsay ajánlatára Ebeni Istvánt és Rhédey Lászlót fogadták a két megüresedett tanácsosi székbe. Márcz. 7-én épen szünetelt az országgyűlés Rhédey Pál fényes temetése miatt, midőn Rákóczy Ecsedben megírta azon leveleit, melyek egyidőre megint kétségessé tették Várad és a Partium átadását. A rendek márcz. 3-iki békelevelére volt ez válasz, kik pedig a szatmári pontokon csak mérsékelt módosítást tettek, nevezetesen, hogy portai követeik csak az iránta nyilvánuló szánalom esetén hoznák föl az ő ügyét pártolólag; hogy ellene csak az esetben támadnának, ha a török fegyveres erővel kényszerítené őket ; végre, hogy híveit az amnestiában hazaszeretetük sugallata szerint fogják részesíteni.1) A rendek annyira nem kételkedtek módosításuk elfogadásában, hogy márczius 5-én már a liárom-tagú bizottságot is kinevezték Rhédey László vezetése alatt, mely Várad átvétele után az áruló Gyulayt elmozdítsa és az új főtisztek megválasztásáig Boldvay Mártont tegye porkolábbá s az összes kulcsok őrévé.2) De Rákóczy, kit a székelyek fölkelésre ösztökéltek, ragaszkodik a szatmári pontokhoz, nevezetesen a teljes amnestiához, mert hiszen Ebeninek sincs — írja, még mit sem tudva tanácsossá tételéről — semmi tekintélye.3

) Épen ekkor érkezik a német császári követ portai levelének másolata, mely szerint csak a szent császárság közbenjárásának köszönhető Barcsay fejedelemsége, máskülönben Erdély beglerbégséggé lett volna. Nagy vihart keltett tehát Rákóczy válasza. Haller Gábor kitör : Rákóczy hitlevélben állítja, hogy a fejedelemségre nem vágyik, mégis »mostani kegyelmes urunknak se adja titulussát, hanem consiliario nostro, fideli nostro írja levelében«; ők tehát nem ') Erd. orszgy. eml. XII. 194—200. 2) Erd. orszgy. eml. XII. 168. 200. 3) Erd. orszgy. eml. XII. 201. A két K. Gy. csal. lev. 571.