Századok – 1906

Történeti irodalom - Melich János: Szláv jövevény-szavaink. I. köt. Ism. Karácsonyi János 451

458 TÖRTÉNETI IRODALOM. Gör.kél. szláv műszó: crnica. inokynja, ) kalugerica, monacha j arhangyel mnich, crnec, ^ crnorizo / eretik, jeretik sretenije (találkozás) paska, uskrsenje, velikden, (feltámadás, nagynap) casa, potir miro blagodat liturgia, sluzba prosfora, poskura raj, porod prèljubodèj, bland postristi gjeena, rod, ad pentekostiji, 1 rusalije, duhove J Hóm. kath. szlovén műszó : opatica arkangel frat, brat bermat eretnik svecnica, sveca (= gyertya) Magyar műszó: apácza arkangyal barát bérmál eretnek gyertyaszentelő vüzen, vuzem (vétel) húsvét kelih krizma milost mesa ostija paradizum praznik (ne praznui) plés poklu binkosti kehely krizsma, korozsma malaszt mise ostya paradicsom parázna (ne paráználkodjál) pilis pokol pünkösd. Kétségtelen tehát ezekből, hogy azon nép, a melytől a magyar a keresztyén vallást megismerte, római katholikus szlovén volt, ügy hogy térítőinknek nagyobb és műveltebb része is, mely szerintem német és franczia vala, kénytelen volt a magyarok megtérítésében ezen szlovén műszavakat alkalmazni, mert azokat a magyarok már értették. Csodálatos azonban, hogy mennyire idegenkedik Melich, fejtegetéseiből a végső következtetést levonni. Művében (2. r. 88. 1.) már előre hangoztatja, végűi pedig (422. 1.) ismétli azon állítását, hogy nálunk a keresztyénség terjedésének legelső szálai a görög-keleti egyházban keresendők. A régi, elcsépelt s már százszor megczáfolt gyanításokon kívül ő is csupán gyenge, meg nem állható okokkal támogatja állítását. Ilyen az, hogy Ajtony szerinte a X-ik század végén keresztelkedett meg, holott ez csak 1025 táján történt ; a X-ik század végén e görög szertartású keresztelkedés már csak azért sem