Századok – 1906

Történeti irodalom - Melich János: Szláv jövevény-szavaink. I. köt. Ism. Karácsonyi János 451

TÖRTÉNETI IRODALOM. Szláv jövevényszavaink. Irta Melich János. I. köt. 1. rész : Az ó-bolgár nyelvemlékek szókészlete és a magyar nyelv szláv jövevényszavai. — 2. rész : A magyar nyelv keresztény terminológiája. Budapest, 1903 — 1905. Franklin-társ. kny. 8-r. 4, 181 1., 2, 448 1. Ha egy nemzet története csupán háborákból, választásokból állana, nem kellene a Századok hasábjain ismertetnem e művet, mert ebben nincs szó hadvezérekről, kormányféríiakról, seregekről, pártokról. Csupa kis emberek ügye-baja, eszközeik és vallási szükségleteik tárulnak elénk e régóta várt könyvben. I)e az esztendő nemcsak viharos napokból áll, és nem is ezek hoznak áldást az emberiségre, hanem a csendes, éltető és érlelő meleg napok. Nemzetünk múltjában ily csendes, éltető és érlelő napokhoz hasonlíthatjuk azon évtizedeket és századokat, a melyek a már itt lakott, vagy pedig a magyarok letelepedése után hazánkba költözött népeket a magyarsággal egybeforrasztották, a nemzetet új, lelkes tagokkal, a nemzet szókincsét új kifejezésekkel, szavakkal gyarapították. Ez évtizedek és századok áldásos munkájából, a magyar népnek művelt, keresztyén nemzetté való átalakulásából a legérdekesebb részletet fejtegeti Melich János, mert azt a népet jelöli meg közelebbről, melyet a magyarok itt találtak, magukba olvasztottak, s a melytől annyi szót tanultak, főként pedig a művelődés leghathatósabb eszközét, a keresztyén vallást megismerték. Mintegy annak igazolásaúl, hogy a magyar nyelvbe került szláv szók eredetének megfejtése végett új kutatások szükségesek, bemutatja Melich először a szerencse szót. Ezt eddig bolgár származásúnak vitatták, holott hangtanilag (phonetikailag) is könnyebben eredhetett a szlovén nyelvből, jelentéstanilag pedig csakis a szlovénből vehettük kölcsön. Azt, hogy mielőtt egy-egy szláv kölcsönszó eredetéről döntenénk, meg kell vizsgálni nem csupán hangtani, hanem