Századok – 1906

Értekezések - ERDÉLYI ALAJOS: Barcsay Ákos fejedelemsége. - I. közl. 412

450 ERDÉLYI A. BARCSAY ÁKOS FEJEDELEMSÉGE. kényszeríttetünk magunk oltalmazásáért fegyverhez nyúlnunk és táborban szállanunk.« (VII. art.)1

) Vájjon a nagy zűrzavar, a két élő fejedelemnek tett hűségeskü közti kétes helyzet nem bénította-e meg a fölkelési törvény szigorát is, nem tudjijk; számadataink nincsenek, de annyi bizonyos, hogy Barcsay ezután nem vonúl Dévára; állandó had veszi körűi, bár ez inkább csak sűrű tábori gyűlésekre, mint hadi dicsőségre ad alkalmat; s e gyűlések tárgya ugyanaz : a türelmetlen török hitegetése, hogy időt nyerjenek Rákóczy békés megnyugtatására és a sarcz lehető beszedésére, törlesztésére. Nyárádtő volt a gyülekező táborhely. De mindjárt az első napokban a kapucsi pasa és a bég mélyen megbántották Barcsayt, a ki pedig nem volt büszke fejedelem, hiszen Rákóczy iránt szolgai hűségét fejezte ki ; de az, hogy a töröknek még a követsége is fensőbbségét éreztette vele szemben, egyenesen követelve, hogy a török katonák okozta károkat ő térítse meg, mélyen sértette önérzetét. Elkeseredésében újra le akart mondani, de megkérlelve, a főurak és szászok újabb hűségesküje kárpótlást nyújtott lelkének a megalázásért.2

) Alig egy hét múlva, nov. 18-án, a rendek már új gyűlésre jöttek össze Muzsnán, melynek legfontosabb határozata a hűtlenség kimondása volt azon nemesekre, kik a marosvásárhelyi országgyűlésen kitűzött határnapig nem jelentek meg a fejedelem előtt; legfontosabb eseménye pedig az, hogy Petky István, ki egy nov. 1-én kelt levelében tiltakozott az áruló név ellen, Barcsay fejedelemsége alatt ezen a gyűlésen jelent meg először és a székelyek hadával együtt letette a hűségesküt.3

) ERDÉLYI ALAJOS. ') Erd. orszgy. eml. XII. 102. 3) Krauss : Sieb. Chr. I. 366. 3) Krauss : Sieb. Chr. I. 369.