Századok – 1906
Értekezések - BAUMGARTEN FERENCZ: A saint-gillesi apátság összeköttetései Magyarországgal 389
404 BAUMGARTEN I'ERENCZ. quam futuris se esse auctam in Pannonié partibus una regali abbatiaa) millesimo nonagesimo primo anno dominice incarnationis, indictione quarta deeima,b) regnante Latisclavo gloriosissimo eiusdem regionis rege. Locus autem ille, in quo Deus preelegit sibi sanctam fundari ecclesiam non habentem maculam aut rugam, vocatur Sumich nobilissima urbium terre. Quam cum territorio suo predictus rex audiens opinionem meritorum beati Egidy confessoris ad honorem sancte et individue Trinitatis et beatorum apostolorum Petri et Pauli et sancti Egidy confessoris, pro redemptione anime sue et antecessorum suorum et omnium fidelium christianorum, in presentia dompni Odilonis abbatis prelibatis apostoli s Petro et Paulo et beato Egidio dedit et ipsi abbati et successoribus suis ad regendum regulariter tali tenore : ut quicunque usque ad finem seculi Sumichensis abbas fuerit, abbati qui tunc temporis fuerit in monasterio sancti Egidy in Valle Flaviana, obedientiam veram [f. 69.] promittat et usque in finem vite sue teneat. Preterea vero ipse elegantissimus rex antecessoribus suis non se inferiorem iudicans, ea conditione et tam perpetuo iure libertatis supradictam fundavit ecclesiam, ut post Deum et sanctos eius, in quorum honore dedicata est, eiusdem ecclesie abbas ipsum solum audiat, soli inclinet, ipsum in omnibus necessitatibus tutorem et iudicem suarum rerum tantummodo cognoscat, salvo episcopali iure. Atrium autem eiusdem ecclesie, ad quod omnes tam in vita quam in morte qualibet necessitate circumventi sicut ad securum refugium confugere debent, christianissimus rex 2) taliter consecrari fecit, ut omnes illuc pro tutamine fugientes tam corporis quam anime solamina reperiantc) et sui vel suarum rerum preiudicium non sentiant. Quapropter sicut regale est monasterium, ita omnium bonorum consensu regalis est prohibitio, ne quis mortalium preter ipsum regem super res ecclesie iudicare présumât. Atrium vero si quis, quod absit, violaverit, legem patrie persolvat in undecuplum. Quod si quis contra Deum et sanctos eius et contra regalia décréta aliquid ex his que dicta sunt preter atrium, nefario '") ausu violenter temera-a) abbacia. — b) A szövegben hibásan octava áll ; a másoló az eredetiben levő XIV római számot VIII-nak nézte. — c) repperiant. — d ) nefarie. ') Ez a Ladislaus névnek latinosított formája. V. ö. slavus, sclavus, esclave. Az eredetiben megmaradt 1106-iki bullában is ily alakban fordul elő e név: Lasticlavus, Latisclavus. Goiffon : Bullaire, 41. 1. a) A christianissimus rex kitétel ez időben még egyáltalában nem formális czím s csak sokkal később válik 2LZZQ, cL franczia király intitulatiójában. Szent Lászlót és Kálmánt gyakran nevezik így kortársaik. V. ö. S. Ladislai Deer. I. Bevezetés. — Dávid herczeg tihanyi oklevele. Fejér id. m. I. 487. 1. — Albertus Aquensis, I. 6. fej.
