Századok – 1906

Értekezések - BAUMGARTEN FERENCZ: A saint-gillesi apátság összeköttetései Magyarországgal 389

A SAINT-GILLESI APÁTSÁG ÖSSZEKÖTTETÉSEI MAGYARORSZÁGGAL. 401 II. ORBÁN PÁPA KÁLMÁN KIRÁLYHOZ INTÉZETT LEVELE. E levél a legérdekesebb okiratok egyike, melyek Magyarországnak a szentszékkel való összeköttetéseire vonatkoznak. II. Orbán pápa nyilatkozatai világot vetnek a Szent László politikájában beállott fordulatra. Élesen elitélik Lászlónak IV. Henrik pártjához történt csatlakozását, és Szent Istvánról szólva kidomborítják azt a felfogást, melyet a gregoriánus politika Magyarország és a szentszék jogviszonyáról táplált. Ezenkívül e levél legfontosabb emléke a saint-gillesi apátság és Magyarország érintkezésének. E fontos okirat csak a saint-gillesi bullarium XlI-ik századi másolatában maradt reánk, hol a bullarium első részében a clironologiai rendben másolt bullák sorában áll. A czűn, melyet itt visel s a mely a másolótól származik : De legatione Ungarie abbati Odiloni data, — nem egészen helyes. A pápa ugyanis csak kérdést intéz Kálmánhoz, hogy indíthat-e követeket Magyarországba? és tudatja szándékát, hogy ezek kiséretében Odilo saint-gillesi apátot is Magyarországba küldi. Ennek okát nyilvánvalóan abban kell keresnünk, hogy a pápa közeledése kísérletének gondolata Odilotól indult ki. Odilo értesítette a pápát Kálmán rendkívüli műveltségéről, tőle tudhatta meg a pápa azt az ellentétet, melyben Lászlóhoz és ennek a szentszékkel szemben folytatott politikájához állott, hasonlóképen az összeköttetést Almos és IY. Henrik között.1) Odiloban ébredhetett fel az a gondolat, hogy Kálmánt meg lehet nyerni a pápa politikájának. Kritikai vizsgálódás tárgyává csak e levél keltezésének kérdését kell tenni. Szövege nem jelöli meg az évet, a melyben kelt, hanem csak a napi dátumot, julius 27-ikét jelzi. Ménard2

) 1096 tájára tette e levél kelte idejét. Utána indultak a többiek, de már egyenesen 1096-ról keltezik a levelet.3

) Csak Marczalii

) vall eltérő nézetet és az 1095-iki dátum mellett foglal állást. Szent László általánosan hiteleseknek elfogadott adatok szerint 1095 jul. 29-én halt meg.5

) E szerint a pápa 1095 ') V. ö. Jaffé: Bibliotheca rerum Germanicarum, V. 172—173. 11. s) Id. m. I. 184—186. 11. és Preuves, 25. 1. s) Vaissete : Histoire du Languedoc, Y. 1710.1. — Goiffon : Saint-Gilles, 51. 1. — Jaffé-Wattenbach : Eegesta pontificum Romanorum, 5662. — Fejér id. m. II. 13. 1. és utána indulva az összes magyar historikusok. 4) A m. nemzet tört. Szerk. Szilágyi 8. II. 185—186. 11. 5) Fauler : A m. nemzet tört. az Árpád-házi királyok alatt, I. 176. 1. és Mátyás Flórián: Szent László és Imre királyok végnapjai, 8.1.