Századok – 1906

Történeti irodalom - Az Alsófehér-m. történelmi; régészeti és természettudományi egylet tizenharmadik Évkönyve. Ism. Téglás Gábor 370

3(370 TÖRTÉNETI IRODALOM. tatja, melyek világot vetnek a legrégibb Hunyad-megyei nép életére, a megye területének hajdani állatvilágára stb. — Téglás Gábor a dévai muzeum egyik római női mellszobrát írja le. A szobor »nyilván asztali díszül szolgált a helytartóság környezetében.« — Wertner Mór kimutatja, hogy Harszok nem más. mint az Oltón túl Romániában még most is létező Ardzsis, vagy középkori latinsággal Argyas = Kurtea de Argis, a későbbi havasalföldi vajdák és még későbbi önálló fejedelmek székhelye ; e helyet tehát Hunyad megye területén nem kell keresnünk. — Veress Endrének Hunyad vármegye János király és Izabella kordban czímű dolgozatáról már volt szó közlönyünkben.1) — A vegyes közlemények közül ki kell emelnünk az Évkönyvek korábbi köteteiben csak kevés figyelemben részesített néprajzi adatokat, a milyenek pl. Lup János gyűjtései a magurai babonákról, vagy Péterfi. Márton feljegyzései az esőcsinálásra s más Zám környéki babonákra vonatkozólag. — A Hunyad-megyei Oklevéltár anyagát Kelemen Lajos gyarapítja Barcsay Ákos főispán 1652-ből való végrendeletével, mely már annálfogva is érdekes, mivel a végrendelet másolatának vízjegyéből az tűnik ki, hogy Déván a XVIII-ik században egyideig papirmalom állott fen. — Zudor Elek a Hunyad-megyei Hóra-világ történetéhez új adalékul közli a vármegyének 1790-ben az országgyűléshez intézett felterjesztését ; végűi Ballun Ernő néhány XVlI-ik századi okirat másolatával bővíti a kötet becses tartalmát. —CH —E. Az Alsófehér-megyei történelmi, régészeti és természettudományi egylet tizenharmadik Evkönyve. A választmány megbízásából szerkeszti dr. Kóródy Péter egyleti titkár. Gyulafehérvár, 1904. Scbäser Ferencz kny. 8-r. 156, 4 1. Több képpel és alaprajzokkal. Az egylet tizenharmadik Evkönyvének 2

) közleményei közt főleg Cserni Béla ásatási jelentése kelthet nagyobb figyelmet, mert Dáczia katonai székhelyének topographiájához szolgáltat új adatokat. — Imets F. Jákó a kuruczkor erdélyi krónikáját állította össze, leginkább Cserei Mihály históriája, Czegei Vass György naplója, a Székely Oklevéltár, Apor Péter művei, Orbán Balázs és Kőváry László munkái s Gyulafehérvár levéltára alapján. A nem csekély munkába került összeállítás érthetősége az egyes források jellemzését is megkívánta volna, legalább jegyzetek alakjában, mert a sokszor homlokegyenest ellenkező egyidejű feljegy-Századok, 1902. 683. 1. és 1903. 963. 1. 2) A tizenkettediknek ismertetését olv. Századok, 1904. 798. 1.