Századok – 1906

Történeti irodalom - Az Alsófehér-m. történelmi; régészeti és természettudományi egylet tizenharmadik Évkönyve. Ism. Téglás Gábor 370

3(371 TÖRTÉNETI IRODALOM. zések között alig igazodhatik el másként az olvasó. — Szentkatolnai Bakk Endre, Yizakna lelkes történésze, Alvincz és Borberek történetét foglalja össze. Forrásai részint elavultak (pl. Huszty : 0- és Uj-Dacia), részint elégtelenek, s épen az egyházi íróknak rendelkezésre álló legújabb kiadványait mellőzte ; de még így is elég hasznos munkát végzett s ez a dolgozata mindenesetre sikerültebb, mint a Geleji Katona István életéről adott rövid vázlat. — Cserni Béla a cs. és kir. utász tisztikar előzékenységéből ásatási czélra nyert új munkatérről s a régi munkahelyen végzett ásatások tizennegyedik cyklusáról számol be. A bélyeges téglákat ajánlatosabb lenne azok betü-typusaival hű másolatban, vagy legalább fényképekben megörökíteni, a mire újabb időben a Corpus Inscriptionum Latinarum szerkesztői is súlyt helyeznek, így mindjárt kíváncsian tudakoljuk, hogy a pedites singulares consulares melyik bélyegváltozata ismétlődött a sok közül ? A XIII-ik légió egyszerű és kettős sorozatú bélyegeiből új változat nem merült fel ebből az ásatásból, mely csupán egy feliratot eredményezett ; fájdalom, azt is oly rossz anyagból, hogy napfényre kerülve széthullott s Cserninek nagy fáradságába került az utólagos összeragasztás. A 21 pénzdarab az Antoninus Piustól III. Gordianusig terjedő korszakból való. A hidászok gyakorlóterén, a Zalatnára vivő út közelében kiásott terjedelmes épületnek hypooaustumát is sikerült egy magánfürdővel megtalálni. A leletek között a katonabélyegeken kívül az egyik mécses FORTIS bélyege s két kőből való mérlegsúly (250 és 775 gr.) említendők. 1903 julius havában ezen területtől 100 méternyire egy hypocaustum-részlet, majd egy nagy csatornavezeték s a Castrum északi falához számitható falrész került munka alá. Cserni Bélát érthető lelkesedése a Castrum s az annak cawa&ase-jából Antoninus Pius alatt keletkezett municipium a colonia helyrajzának megállapítására ragadta. Sok becses adalékot, észleletet gyűjtött ; de távolról sem elegendőt erre a fontos feladatra, melyet különösen megnehezít az is, hogy a jelenlegi vár építésekor épen a római táborhely területe szenvedhetett legtöbbet, s mint ő is kiemeli, századokon át minden nagyobb építkezés a rómaiaktól átöröklött falmaradványok kibányászásával történhetett. Ez a sokszoros rombolás teszi érthetővé a maradványok szegénységét is, mert a népvándorlás első nagy pusztításától fogva úgyszólván szakadatlanúl dúlták a kitetszőbb romokat. Az egyetlen biztos támasztópont idáig a hidászok kaszárnyája helyén 1897-ben megtalált római várfal s annak két méteres kapunyílása. A míg a többi falat s különösen a szögleteket ekkora határozottsággal nem ismerjük, korai és czéltalan minden következtetés. A másik figyelemre méltó ujjmutatás a várkapu előtt talált s a dévai muzeumnak általam megszer-