Századok – 1906

Történeti irodalom - Schlumberger; Gustave: L’épopée byzantine á la fin du dixiéme siécle II. III. Ism. Kropf Lajos 364

3(367 TÖRTÉNETI IRODALOM. Theodora, egyedül maradt a trónon, mert nővére Zoé még 1050-ben elhalt. De csak másfél évvel élte túl sógorát. Utóda VI. Mihály (Stratiotikos) lett. Ennek csakhamar a katonasággal gyűlt meg a baja. A hadsereg fővezérei összeesküvést szőttek ellene és titokban Komnenos Izsákot kiáltották ki császárrá, ki Mihály lemondása után bevonult a fővárosba és a Szent Sophia templomában tartott ünnepélyes szertartás után 1057 szept. 1-én elfoglalta trónját. Schlumberger munkájának egész harmadik része rendkívül érdekes olvasmány, mert az egykorú írók, különösen Psellos, igen reszletesen írják le az eseményeket s élénk képet tárnak elénk a keleti főváros akkori életéről. Az elbeszélés folyamán szerzőnk többször érinti a magyar históriát is, mint pl. Werner strassburgi püspöknek állítólag Jeruzsálembe tervezett zarándok-útját 1027-ben, a kinek azonban Szent István király »valami előttünk ismeretlen okból« megtiltotta az országán való átutazást. Schlumberger, Breslaunak egy dolgozatára hivatkozva, úgy vélekedik, hogy a magyar király az ájtatos zarándokban könnyen felismerhette a német császár politikai emissariusát, kinek urával különben sem állott valann barátságos lábon. Épen úgy mint az első részt, a másodikat és harmadikat is számos tájkép és egykorú műemlék rajzával illusztrálja a szerző, mely képek azonban nincsenek mindig közvetlen összefüggésben az elbeszélt eseményekkel. A második részben több elefántcsont-faragvány rajzát közli a Pulszky-féle gyűjteményből, továbbá Bock kanonok 1859-ből való rajza után egy részletét annak a misemondó ruhának, melyet Gizella királyné 1031-ben a Szűz Mária székesfehérvári templomának ajándékozott. A harmadik részben (660. 1.) a magyar szent korona gyarló rajzát mutatja be a szerző s a már idézett Nicéphore Pliocas czímű munkájára utalja az olvasót. A koronán látható zománczos arczképek (321. 1.) szintén gyarló fametszetekben vannak ábrázolva. Végre (701. 1.) Szent István király koronázási palástjának egy töredékét közli »au trésor de la basilique de Notre-Dame à Székes-Eehérvár (Albe Boyale), ancienne capitale de la Hongrie.« Nemrég zúgolódtam a modern könyvek rendkívül nagy súlya ellen. Schlumberger munkájának harmadik része az eredeti kötésben majdnem negyedfél kilogrammot nyom. KROPF LAJOS.